Távoli szavak ||Thomas Raggi ff.||

#93

Reggel izgatottan ébredtünk, ugyanis ma este indul a gépünk New Yorkba. Amikor én felébredtem, annyira lettem figyelmes, hogy Thomas már a ruháit pakolja az ágyon.

- Good morning sweetheart! Are you already getting ready? - fordultam felé
- Yes! By the way, good morning to you too! - csókolt meg, aztán pakolt tovább
- You're still getting to pack on it. You'd better come back to sleep! - feleltem
- No! You'd better come and pack your stuff! - mosolygott rám
- No. I'm too lazy for that! - fordultam a hasamra
- You're like a giant baby! - nevetett
- I know! - motyogtam
- Okay, I'll lay next to you for five minutes. - bújt oda mellém
- Thank you! - öleltem magamhoz Thomast
- By the way, do we already have our clothes? - érdeklődött
- Not entirely. I haven't found pants for Damiano yet. - feleltem
- If you want, I will help you look for it. - puszilta meg a fejem
- Ahww thank you! - köszöntem meg
- Nothingness! - simogatta a hátam

Mikor már én is úgy gondoltam, hogy ideje lenne kimászni az ágyból, kitakaróztam, aztán nyújtózkodtam egyet. Gyorsan kifésültem a hajam és magamra vettem Thomas egyik pólóját. Ő már fel volt öltözve, így lementünk a nappaliba. Hallottuk, hogy valamin nagyon nevetnek, ezért mi is oda mentünk megnézni, hogy min. Amikor megláttuk Damianot, mindkettőnkből kitört a nevetés.

- I just wanted to go up, I find pants! - mosolygott rám
- Do you really want to act on this? - nevettem el magam ismét
- Yes! Now just imagine how well it would stand with the rest of the clothes! - mondta
- Well, okay. Then you have the clothes for everyone! - mosolyogtam
- Yey! - nevetett Ethan
- Are we going to go eat? - kérdezte Szofi
- Of course! - feleltem
- Ahww my hungry baby! - csókolta meg Damiano
- Come on let's go. - karolta át a derekamat Thomas
- Okay! - öleltem meg és úgy mentünk be az étkezőbe
- My lady! - húzta ki nekem a szekét
- Thank you! - ültem le
- Good appetite everyone! - ült le Szofi is, aztán neki látott az evésnek
- For you too! - nevettem el magamam, aztán én is elkezdtem enni

Mindenki jó étvágyat kívánt a másiknak, majd aki még nem evett, az is elkezdett. Közben beszélgettünk, hogy ki mit tesz el az útra. Már szinte mindenki elkezdte készíteni a cuccát, kivéve Ethant és engem. Ahogy befejeztük az evést, első dolgunk volt fogat mosni és fel öltözni. Mikor ezekkel készen lettünk, elkezdtem készíteni a cuccomat. Szofival próbáltunk olyan ruhákat keresni, hogy hasonlítson a többiekéhez. Nagyjából sikerült is találni hasonló dolgokat, ezért azokat egyből eltettem. Ezek után kezdtem el pakolni a rendes ruháimat. Eltartott egy ideig, amíg eldöntöttem miket viszek, mert ami nekem nem tatszett, az Thomasnak igen. Viszont mikor készen lettem, rátámaszkodtam a bőröndre, majd Thomasra mosolyogtam. Tudta, hogy készen vagyok, ezért kézen fogott és lementünk a stúdióba próbálni. Én leültem Thomas helyére, aki így nem tudta beállítani a gitárját.

- If you've already made yourself comfortable, can I ask you to adjust my guitar? - mosolygott rám
- Ehm, yes. - vettem a kezembe, majd elkezdtem beállítani
- You're doing it right so far. - mondta, mikor, már a hangszínt állítottam
- Really? - emeltem fel a fejem
- Yes! - bólogatott
- I must have messed something up! That's why you're saying it's true? You're never used to being praised for things like that! - feleltem
- No! You did everything right! - nevette el magát
- Damiano! Did I really do everything right? - fordultam felé
- Mhm. - bólogatott, miközben Vicnek segített
- You didn't even see it! - pengettem az egyik húrt
- I saw it! You really did everything right. - felelte
- Okay. - folytattam tovább
- That's what goes out into a story! - ült le a dob mögé Ethan
- That's how it's going to be good! - kezdtem el játszani a Supermodel intróját
- It was nice! So you're going to play it for me? - dőlt a falnak Thomas
- Am I going to perform? - kérdeztem
- No. - ingatta a fejét
- Then put your ass here and start playing. - nyújtottam felé a gitárt
- You got that! - nevetett Damiano
- You'd better start singing. - kezdte el játszani a dalt
- Thommy you don't get along well with this anymore! - kuncogott Ethan
- It can be finished! - szólt oda Ethannek
- Whatever you say, everyone has heard that! - rántotta meg a vállát Vic
- If you don't finish, I'll tell you seriously, I'll leave you here and practice as you want! - mondta idegesen
- Thomas! Don't start hysterical! You'd better start playing. - ült a földre Szofi
- Thank you very much, I will not listen to this anymore! Leave me alone! - vette ki a nyakából a gitárt, aztán idegesen elindult fel
- Thomas! Come back! - kiabáltam utána
- I don't care! - kiabálta, majd egy pár másodperc múlva egy ajtócsapódást hallottunk
- I think we've crossed the line. - mondta megszeppenve Szofi
- He's never used to being upset about things like that! - ingatta a fejét Damiano
- Orsi! What did you do with him! - poénkodott Vic
- Nothing! Maybe he's more mad at me now. - könyököltem a térdemre
- So if we ask you nicely, will you go up to him and call him back? - kérdezte Ethan
- Yes, I will try. - feleltem és elindultam fel
- Good luck! - kiabálta utánam Szofi
- Thommy? Can I come in? - nyitottam be
- Yes. - ült duzzogva az ágyon
- Baby! Please come down and let's continue the practice. - kértem meg szépen
- No! I'm not going down! I'm mad at them! - ingatta a fejét
- But why? - ültem le vele szemben
- Because I'm going to ask them to stop poking around, but they're fucking not dealing with it! - kiabálta
- Please don't yell. Calm down. You're going to have to come down because they can't practice without you. - tettem a térdére a kezem
- I'm going down, but they can wait for me to speak to them! - állt fel és kiviharzott az ajtón