Távoli szavak ||Thomas Raggi ff.||

#6

Reggel sokáig aludtunk Thomassal. Arra se keltünk fel, hogy Damiano leejtett egy műanyag tálcát. 10 perc elteltével túl nagy lett a csend. Arra keltem fel ahogy Victoria mondta a többieknek, hogy How cute! 5 perc elteltével Ethan odajött és felkeltette Thomast. Annyit hallottam, hogy már fél tizenkettő van és már ők reggeliztek. Thomas felébresztett engem is. Nagy nehezen felkeltem aztán körül néztem. Ethan ott állt az ágy mellet Victoria mögötte. Szofi és Damiano az ajtóban összekulcsolt kézzel. Mikor ezt megláttam elmosolyodtam amit mindketten láttak.

- How long have you been standing here? - kérdeztem
-About 20 minutes ago. - mondta Damiano és csak mosolygott.
- You were so cute we didn't want to wake you up! - mosolygott ránk Szofi.
- Oh! I get it know! - válaszoltam az egyik szememet dörzsölve.

Thomas kiszállt az ágyból átsétált az én oldalamra majd kitakart felvett az ölébe és ennyit mondott Can we go princess? Annyit válaszoltam neki, hogy Yes my prince! Elnevettük magunkat a többiekkel együtt. Szofiék arrébb álltak, hogy ki tudjunk menni. Mondtam neki, hogy meséljen el mindent! Ő csak annyit mondott, hogy oké! Meg ebédeltünk mert nekünk ez már az volt. Ezután leültünk Szofival a kanapéra és mindent elmesélt
///Szofi szemszöge///
-Szofi! Come on let's go into the room . - mondta Damiano aztán kézenfogott és bementünk. Victoria és Ethan is utánunk jöttek. Orsi és Thomas pedig csak ittak.
- What do you want? - kérdeztem tőle félénken
- I can see that something is starting to develop between Orsi and Thomas and I wanted to leave them together, even though we have the chemistry between us too!! - túrt a hajába és rám nézett. Ekkor betoppantak Ethanék.
- What's up? - kérdezte és lehuppant Damiano ágyára.
- Nothing interesting. We were just talking about Thomas and Orsi being very attuned to each other and we wanted to leave them together. Plus, something is starting to develop between us! - kacsintott rám Damiano
- Wow! So are we celebrating two new couples today? - nézett ránk huncutul Victoria.
- Who knows! Maybe! - néztem Damianora. Ekkor annyit hallottunk, hogy nyílik az ajtó és Thomas Orsival a vállán besétál és ennyit mond: Guys! Look what is caught! - és mutatott Orsira. Ő közben ütögette Thomas hátát és azt kiabálta, hogy Thomaaas! Please take me down! Erre egy Okey-t kapott válaszul aztán sarkon fordult vele és kiment a szobából. Egy kis idő múlva annyit hallottunk, hogy valami olasz zenét hallgatnak és énekelnek rá. Bementünk a srácokkal és annyit láttunk, hogy a whiskeyvel táncolnak.
- Guys! Are you okay? - kezdezte Damiano a fejét vakargatva.
- Absolutely! - mondta Orsi és folytatta tovább.
- She has always been like that! - mondtam nekik. Kimentünk és bezártuk az ajtót. Ethan és Victoria elmentek aludni. Én és Damiano pedig bementünk a szobába. Fáradtan leültem az ágyára. Körül néztem a szobában. Csend volt. Csak Orsiék üvöltését hallottuk át a másik szobából ami a nappali után volt. Tehát elég hangosan énekeltek.

- What are you doing? - kérdeztem Damianot.
- Nothing. Just mute my phone. - mondta aztán leült mellém az ágyra. Nézegettem a képeket a falon. Az egyiken megragadt a tekintetem.
- Who is he? - mutattam rá a srácra aki Damiano mellett állt a képen.
- He is my brother. - mondta.
- Oh! I don't know you had a brother. - mondtam neki és tovább néztem a képet. How old are you on these picture? - kérdeztem
- I think 15. But I don't know. It's so old.

Volt a szobájában egy led sor és már zavarta, hogy erősen világít. Kereste a távirányítót ami mellettem volt az éjjeli szekrényen. Mikor meglátta, áthjolt rajtam és elvette. Viszont a keze lecsúszott az ágyról és így telibe a hasamra esett rá. Én automatikusan oda kaptam de Damiano hátát sikerült megfognom.

-Oh sorry! - mondta zavartan
- No problem! - mondtam miközben levettem a kezem a határól.
- But. I like it. - mondta és letette a fejét a mellkasomra.
- I like too. - mondtam én is full vörös arccal.
- Oh well? - kapta fel a fejét.
- Yes. - tettem a fülem mögé a hajam. Damiano megfogta és fentebb tolta magát aztán átkarolta a derekam. A könyökén támaszkodva nézett mélyen a szemembe. Így voltunk 3 percen keresztül. Aztán a kezével a fülem mögé tette az egyik haj tincsem aztán lecsúsztatta a kezét az arcomra. Megsimogatta aztán mikor nem számítottam rá megcsókolt. Először lesokkoltam aztán alulról beletúrtam a hajába. Éreztem ahogy elmosolyodik.
- I have a one question! - mondta suttogva.
- Yes? What is it? - kérdeztem.
- You wanna be my girlfriend? - kérdezte tőlem. Olyan közel voltunk egymáshoz, hogy éreztem ahogy levegőt vesz.
- Oh My God Damiano! Yes! - mondtam.
Magához ölelt és simogatta a hajam. Már majdnem elaludtam amit ő is észre vett.
- Wanna go sleep? - kérdezte
- Yes. - mondtam alig hallhatóan.
- Here is my t-shirt. Put it on. - nyújtotta felém
- Thanks! - vettem el tőle.
Lekapcsolta a lámpát aztán betakarózott.
- Good night! And Thomas please mute the music now!
Végre abba hagyták az ordibálást. Halk gitár hangot hallottunk. Kérdeztem Damianotól, hogy szerinte ez ki lehet. Annyit mondott, hogy nem tudja. Ki mászott az ágyból és kinyitotta az ablakot. Visszafeküdt átkarolt és így aludtunk. Egyszer annyit hallottunk, hogy szakad az eső és ugatnak a kutyák.

- Dami please close the window. - mondtam neki és fentebb húztam a takaróm
- Oh my goodness. The fucking dogs. - mondta hangosan és becsapta az ablakot
- Damiano! Don't shouting! The guys are sleeping! - mondtam neki
- Oh fuck! - mondta és a szájához kapott.
- Sorry. I'm too nervous.
- No problem. I understand.

Átkarolt és így aludtunk tovább. Reggel Ethan keltett minket. KB. 11 óra lehetett. Mikor kiszálltunk az ágyból átmentünk Victoriához és őt is fölkeltettük. Orsiékat hagytuk mert Ethan már megnézte őket és túl aranyosan aludtak. "Reggeli,, készítés közben Damiano leejtett egy tálcát. Egyszerre hárman szóltunk rá. Ő csak vigyorgott és feltette a kezét mint aki nem csinált semmit és ok nélkül vádolják. Végül bementünk Orsiékhoz felkelteni őket. 20 percig álltunk ott aztán Ethan felkeltette Thomast aki pár perccel később Orsit is felkeltette. Körül nézett és mikor ránézett az összekulcsolt kezünkre elmosolyodott.

/// Szofi szemszögének vége///

- Úristeeen! Ez de aranyos volt tőleee! Egy igazi gentleman! - mondtam Szofinak
- Igeen! Na de mesélj mi volt Thomassal? - faggatott izgatotta.
- Oké, oké! - nyugtattam. Elmeséltem neki mindent A-tól Z-ig. Minden egyes részletre kitértem.
- Uram isten de cukiii! Ő is egy kész gentleman! - mondta Szofi

Még beszélgettünk erről egy kicsit aztán oda jöttek a fiúk egy-egy csokor virággal a kezükben és egyszerre mondták, hogy Ezt a virágot nektek hoztuk, hogy megmutassuk mennyire fontosak vagytok számunkra! Mi egyszerre mondtuk Szofival, hogy köszönjük! Megöleltük őket és megígértük, hogy készülünk nekik valami finom vacsorával. Kerestünk egy vázat amit feltöltöttünk vízzel, beletettük a virágot és bevittük a fiúk szobájába. Megkérdezték tőlünk, hogy mikor szeretnénk haza menni ruháért. Mi mondtuk nekik, hogy ma délután hozunk pár cuccot és legalább lesz mit felvenni. A fiúk haza vittek minket mi pedig elkezdtünk pakolni. Thomas bejött a szobámba és leült az ágyra.

- Wow! It's so beautiful! - mondta mikor körül nézett.
- Yeah! I love it! - mondtam neki.

Már nem sok ruha volt hátra. A pólókat kellett még elraknom aztán végeztem is volna. Viszont Thomas már megunta fel alá járkálok aztán mikor oda mentem a szekrényhez kivenni a pólókat átkarolta a derekam és belehúzott az ölébe.

- Thomaas! - mondtam nevetve
- What's wrong? - kérdezte nevetve
- I would pack my clothes! - válaszoltam miközben össze borzoltam a haját.
- You will continue in 5 minutes! - mondta és szorosan magához ölelt miközben adott egy puszit az arcomra.
- Okay! But only 5 minutes! - mondtam és én is adtam egy puszit a homlokára. Szofiék bejöttek és megkérdezték, hogy készen vagyunk - e. Mondtam, hogy már csak a pólóim kellenek csak Thomas szeretet hiányos volt! Miután elengedett kivettem őket és beleraktam a bőröndbe. Kimentünk, beszálltunk a kocsiba és elindultunk vissza. Megérkeztünk és elkezdtünk pakolni. Thomas szekrényében volt még 3 üres polc. Azokra bepakoltam a pólót, a pulcsit és a nadrágot. A cipőimet oda raktam az övéhez az egyéb dolgokat pedig az egyik fiókba. Már este felé járt az idő és Szofival készítettünk a fiúknak és a többieknek egy nagyon finom vacsorát. Meg terítettük az asztalt és kihívtuk őket. Mikor meglátták leesett az álluk.

- Oh my God! - ennyit tudtak mondani.
- How do you like it? - kérdeztem
- It's so beautiful! Thank you very much! - mondta egyszerre Damiano és Thomas. Oda jöttek hozzánk és megöleltek minket. Megettük aztán elmentünk fürdeni. Mikor azzal végeztünk, kicsit még beszélgettünk aztán mindenki ment aludni. Elképesztően jó nap volt a mai! El is fáradtunk rendesen. Viszont megérte mert minden percet együtt tölthettem Thomassal!