Távoli szavak ||Thomas Raggi ff.||

#24

Reggel ahogy felébredtünk átmentünk megnézni Damianot, hogy hogy van. Mikor átmentünk még javában aludt Szofi mellett aki már ébren volt.  Köszöntünk neki aztán ki mentünk a konyhába

- Caffè? - kérdeztem Thomast aki nagyokat ásított
- You can make it! Thank you! - mondta és megnézte mi van a hűtőben
- Well? Need to buy something? - kérdeztem és oda sétáltam mellé majd be néztem és mikor megláttam, hogy üres világossá vált hogy menni kell vásárolni
- See. - mondta nevetve és felhúzta a vállát

Egy gúnyos mosollyal az arcomon sétáltam vissza a kávé főzőhöz és tettem bele egy új kapszulát. Ami már  készen volt azokba öntöttem egy kis tejet és az egyiket oda adtam Thomasnak. Mikor a többi is kész lett azokba is öntöttem tejet. Szofinak be vittem az egyiket és oda adtam neki. Közben be néztem Ethanhez és Victoriához, hogy ébren vannak-e már. Ethan ébren volt ezért be vittem neki az ő kávéját. A konyhában neki álltunk reggelit készíteni. Mivel csak tojás, sonka, vaj és uborka volt ezért rántottát csináltunk. Közben a többiek is felébredtek és ki jöttek hozzánk. Mikor kész lettünk szedtünk mindenkinek és neki álltunk enni. Mielőtt elkezdtem volna enni eszembe jutott Damiano. Szedtem neki is egy tányérra és be vittem hozzá. Csak feküdt és mikor beléptem a szobába integetett mert nagyon gyenge volt. Felült és elkezdett enni. Én is ki mentem és megettem a sajátomat. Mikor mindenki végzett el mosogattuk a tányérokat és felöltöztünk. Mivel jó idő volt odakint ezért ki mentem a medencébe és rá feküdtem a matracra. Pár perc múlva elaludtam. Nagyjából 1-1,5 óra elteltével Thomas is ki jött hozzám, viszont mikor észre vette, hogy alszom, rá feküdt a másik matracra és oda húzott magához. Mikor felébredtem láttam, hogy kint van és, hogy ő is elaludt vissza aludtam én is.
Arról az egy dologról megfeledkeztem, hogy be is kéne magam kenni naptejjel, ezért mikor be mentünk és végig néztem magamon, nagyjából úgy néztem ki mint egy sült csirke, az arcom pedig úgy, mintha megettem volna egy kiló chilli paprikát. Szofi pont akkor sétált be a fürdőszobába mikor napozás utánival kentem az arcomat.

- Uram isten! Veled meg mi történt? - állt az ajtóban le döbnenten
- Hát annyi, hogy elaludtam a napon és előtte nem kentem be magam nap tejjel. - mondtam egy kínos vigyorral az arcomon
- Akkor Thomas is így néz ki? Ha már Thomasról van szó, látott téged? - zárta be kulcsra az ajtót nehogy valaki be jöjjön
- Ő nem égett le mert csak fel órát volt kint. Amúgy nem látott mert törölköző volt rajtam. - válaszoltam és közben legyeztem magam mert mindenhol csípett a krém
- Csak nehogy piszkálódós kedvében legyen! - nevette el magát
- Igen! Ha neki áll csikizni én ott halok meg! - nevettem el magam én is

Mikor be szívta a bőröm felöltöztem és be feküdtem az ágyba telefonozni. Nem telt el sok idő Thomas is megjelent. Feltűnően nem volt álmos, pedig ő ha már egy 15 percet alszik úgy ébred fel mint akit a legmélyebb álmából keltettek fel. Le feküdt mellém, az egyik kezét rá tette a hasamra, a fejét neki döntötte az enyémnek és megkérdezte mit nézek. Mondtam neki, hogy a barátnőim insta oldalát néztem meg. Utána le tettem a telefonom az éjjeli szekrényre és rá tettem a kezem Thomas kezére.

- Why is your face so red? - kérdezte
- I burned in the sun. - válaszoltam és megmutattam neki a kezem ami szintén piros volt
- Then I guess your belly is like that. - mondta és felhúzta a pólóm

Ebben a pillanatban lépett be Szofi a szobába.

- Orsi tudnál se....nem is zavarok tovább! - fordult meg tágra nyílt szemekkel
- Nem zavarsz! Semmi olyanra nem készülünk. - mondtam és lehúztam a pólómat
- Jaa öhm oké. Akkor öhm tudsz segíteni? - mondta zavartan
- Igen! Miben kell? - nevettem rajta
- Damiano ki akar menni egy kicsit levegőzni viszont egyedül nem fogok tudni segíteni neki. - mondta nevetve be zárta az ajtót
- Oké! Mehetünk is! - In a minute, I'll be back! - fordultam Thomashoz és adtam egy puszit az arcára