Teli hold

13. rész

- Teljes erőből! Ennél még egy halott is gyorsabb lenne kicsike! Ne lankadjon a figyelmed! Koncentrálj! –üvöltötte a fülembe Ofélia. Közben én ezerrel az utolsó küldetésemmel vagyis inkább vizsgámmal voltam elfoglalva. Amin az életem is múlik...

Több mint fél év telt el azóta, hogy eljöttem Beacon Hills-ből. Az elején nehéz volt már csak eljutnom is ide az amazonok szigetére. Themüszkirára. Mint kiderült kezdő kis amazonként az is eléggé veszélyes volt, hogy ide jutottam. Na de, ami itt várt az már inkább tragédia volt mintsem kiképzés. A szigetet egy isteni varázsmező védi, ami csakis nőket enged be. De abból sem mindet, csak akiben megvan egy amazon igazi jelleme és ereje.

Kedvesen fogadtak egyesek, mások nem. Az erő ugyanis itt nem csak a testi, de a szellemire is utal. Ha nincs meg a kettő, akkor gyenge vagy. Itt egy nőnek meg kell mutatnia, hogy a férfi semmit sem ér. Nincs szükségünk rájuk a túléléshez, ez amolyan hit inkább itt. A drága oktatóm is pontosan úgy véli, persze jó okkal...

- Az istenekre Ofélia! Ez majdnem eltalált! –üvöltöttem rá, de mosolyunkat lehetetlen volt leleplezni. Ő büszke rám, ezt az eleje óta tudom. Bizalmat adott nekem, amit én viszonoztam is neki. Tudja, hogy mi történt velem otthon és segített, hogy többé ne én legyek az a fél akit meg kell menteni, hanem aki segíthet másokon.

- Ne aggódj kicsike már lassan vége! –mutatott fel ahol a vezérek figyeltek. Elégedettek voltak, de meg nem végeztem. Ha ez sikerül holnapra már haza is mehetek. Amit nagyon várok.

Szeptember óta furcsa érzésem támadt. Féltem az öcsémet és a barátait. Valami nagy dolog közeledik hozzájuk és a falkához. Pár hete néha erősen összeszorul a mellkasom, először azt hitték szívrohamom van. De én tudtam, hogy nem. Nem velem vagy a testemmel van baj. A dolog, ami ezt okozza otthon vár rám, a másik felem. Derek. Nem tudom mi történt vele és aggódom. Amikor megkérdeztem a bölcs vén Margaretet csak annyit mondott, hogy „Majd idővel minden kiderül. De bármi is történik, te erős vagy. Ezt is túléled, mint minden mást is." Bíztató nem igaz? Gondolataimból az rázott vissza, hogy behúztak nekem. Mégpedig a legnagyobb és legerősebb kiképzőnk. A drága kétméteres Teodóra, aki vagy 120 kg. Az állkapcson eléggé zsibbadt és fájt. De visszakézből visszaütöttem, ezzel eltereltem a figyelmét. Egy perc alatt mögé kerültem és áthajítottam a vállamon. A földre terítettem és mozgásképtelenné tettem. A bírák felálltak és tapsoltak, ahogy a nővéreim is. Tudták, hogy milyen fontos ez nekem, hisz vár otthon a családom. De holnap már indulok is, hiszen győztem.

***********************************************************************************************

Az út hosszú volt haza és fárasztó. Csak egy ember tud arról hogy haza megyek és ő időben fog rám várni a pontos helyen amit megadtam neki.

A gép nyugodtan leszállt és én a csomagommal elindultam,ami nem más mint 4 táska és egy nagy bőrönd. Épp csak leszálltam, amikor Ofélia mögém lépett.

- A képzésed kitűnő lett és bár elhagytad otthonunk. Mi a nővéreid mindig szeretettel várunk téged haza. –kinyújtotta a kezét, hogy mint két harcos amazon fogjunk kezet. Elfogadtam és aztán megöleltem.

- Köszönök mindent nővérem. –ezzel már indultak is vissza én meg hallottam is mögöttem megállni a kocsit a hátam mögött. Képtelen voltam nem elmosolyodni.

- Micsoda szépség, jót tett a hazai levegő talán? –kérdezte pimaszul.

- Téged is jó látni Peter! –igen ezt addig úgy is gondoltam. Egészen addig amíg el nem indultunk haza. Az úton meg elmesélte az elmúlt pár hét eseményeit.

- Az anyám eltűnt? És ki a halál faszom az a DARACH? Miért gyilkolt le már legalább 8 ártatlan embert? –akadtam ki. 7 hónap. Ennyi idő telt el azóta, hogy elmentem és már a feje tetejére borult minden.

- Nyugalom hercegnő, pár perc és ott vagyunk. Ott mindent elmond a tesód. Illetve hallani fogod, mert rájöttek ki ez a nő.

- Remek egy kis szuka. De a hab a tortán, hogy az apám itt van. Remek még valami esetleg?

- Hát hm... Nem volt szokatlan valami mostanság, mondjuk a mellkasodban...

- Mi történt Derekkel? –kérlek, ne legyen baja.

- Az a szuka, aki gyilkol itt mindenfelé. Jó ideje vele kavarnak az unokaöcsémmel...

- Mennyire komoly?

- Hercegnőm...

- Mennyi komoly PETER! –akadtam ki és üvöltöttem. Ez nem lehet igaz.

- Már ők ketten...

- A LÉNYEGET!

- Eléggé. A fájdalom a szakadás volt, ami elkezdődött. Ritka ez és sose szakad el teljesen a párok köteléke, de elvékonyodhat. Ha jól tudom akkor azt kérted várjon rád nem igaz?

- De az. –nyögtem ki. Közben a sírás kerülgetett. Elárult. Azt ígérte megvár és addig össze kaparja magát és a falkát. Csak bámulni tudtam magam elé és mire észbe kaptam megérkeztünk. Elővettem két kést és kiszálltam.

- Jól vagy? –kérdezte. Eszembe jutott a vének szava. Mindig túlélsz mindent!

- Túlélem. –mondtam és követtem fel Petert egy raktár épületbe. Megálltunk egy vas ajtó előtt és hallottam Stiles hangját, ahogy azt kérdi, hol van az apja. Betelt a pohár jeleztem Peternek aki vette a célzást és se perc alatt előnybe hozott minket, mivel körbe vettük a nőt.

- Honnan tudhatnám? –kérdezte ez a liba siránkozva. Csak egyszer kapjam el és neki vége.

- Onnan kis Jenifer, hogy te vagy a Darach. Ezt már mindenki tudja. Mond el, hol vannak és kíméletes halálod lesz. –mondta nyugodtan Peter. De a hideg is felállt volna tőle a hátamon, ha nem ő lenne a legjobb barátom.

- Derek, hagyod hogy ilyet mondjanak rám? Te sem hiszed el ezt rólam...

- Ó az unokaöcsém másnak fog hinni, nem neked. –mosolygott Peter az ablaknál.

- Két tininek akik ostobaságokat találnak ki csak mert a szüle... -ideje sem volt befejezni. Egy kis kést dobtam el pontosan egy centire az arcától. Mindenki meglepődött az oszlopba fúródott kés láttán.

- Neki fog hinni! –mosolygott Peter gonoszan. Ekkor léptem be a helységbe. A levegő megfagyott a jelenlétem láttán.

- Senki nem nevezheti az én testvéreimet ostobának! Megértetted te kis senkiházi! –ekkor szép lassan előhúztam a harci tőrjeim amik akkorák voltak mint az alkarjaim. Gyorsan fordítottam rajtuk egyet és mosolyogtam. –Most meg elmondod, hol vannak a szülők. Mert ha nem akkor egyesével vágom ki belőled minden szervedet. Amit végül az alfák elé vetek, kis béke ajánlatként.

- Derek védj meg ez a nő egy őrült! –indult volna felé, de ő csak megragadta. Erősen rá szorított, hogy ne menekülhessen.

- Hol vannak? –szólt alfásan.

- Ennek a kis ri... -ekkor Derek a torkánál fogva emelte fel és az oszlophoz vágta.

- Ha még egyszer így hívod a párom, akkor megöllek! Akár Darach vagy akár nem!

- Ezt derítsük is ki. –szólt Scott és leöntötte egy porral, ami megmutatta igazi valóját. A darachot. Egy pillanat volt az egész, de mind láttuk. Mit is rejt a kis kígyó a rétegei alatt...