Színjáték 18+

256 11 0
                                    

Másnap reggel nagyon szarul keltem, bár nem is csodálom mivel a földön kellett aludnom. Esküszöm hogy amint kiszabadulok innen az lesz az első dolgom hogy kitépem Marcel nyomorult szívét. El sem hiszem hogy az a kisfiú aki nem hagyott nyugton és állandóan tőlem kért tanácsot most ide zárt be. Pedig még sírt is amikor a fivérem bedugott a koporsóba. Teljesen Klaus-ra ütött, én pedig mondtam neki hogy hagyjuk ott a francba. Dehát Klaus azt mondta hogy meglátta benne saját magát és hogy vigyük magunkkal. Már a legelejétől fogva mondtom hogy ez rossz ötlet volt. Most meg én szívom meg ennek a levét.

A másik ami nem hagy nyugodni az Kai. Tegnap teljesen összevolt zavarodva, vagy lehet hogy azt is eljátszotta én már nem tudom őt követni. Azt mondta hogy megakart csókolni, amit meg is értek hiszen dögös vagyok. Én is megakartam csókolni hiszen ő sem néz ki olyan rosszul. Csak azt nem értem hogy miért viselkedett tegnap este annyira furán. Lehet hogy nem akarja beismerni hogy vonzódik hozzám? Mindegy engem hidegen hagy az egész csak jussak ki innen valahogy. Kezd elegem lenni a bezártságból.

- Marcel - elkezdtem kiabálni. - Marcel azzonal gyere le te gyáva féreg.
Hirtelen hallottam hogy valaki lejön a lépcsőn. Kai volt az, ki gondolta volna. A kezében tartott egy vértasakot.
- Jóreggelt! - mondta mosolyogva. - Hoztam reggelit. - odaadta nekem a tasakot majd elkezdtem úgy inni mintha évekig nem ittam volna vért. De érthető mert szinte már a hobbim az hogy naponta ölök embereket és iszok belőlük. Jaj de hiányzik ez az érzés, az emberek sikolya, a sok vér ami körül vesz.

- Nem tudnál kiengedni hogy lezuhanyozhassak és átöltözhessek?
- kérdeztem tőle reménykedve.
- Ha kiengedlek akkor nem fogsz elszökni? - kérdezte. Ez komolyan mondta?
- Esküszöm amint végeztem visszajövök. - mondtam neki. De pontosan tudom hogy most szórakozik velem.
Kai kivett a zsebéből egy kulcsot és közeledett a cellához majd mielőtt elérhettem volna a kulcsot hirtelen hátrált, majd elkezdett nevetni.
- Csak vicceltem! - mondta nevetve. - Biztos hogy nem foglak kiengedni innen.
- Legalább megpróbáltam. - mondtam egyszerűen.
- Ehhez azért több kell hogy bedőljek neked. - mondta nyugodtan.

Majd hirtelen beugrott valami. Mi lenne ha megpróbálnák közeledni hozzá és magamba bolondítani. Azután meg már csak kivárom hogy magától engedjen ki innen. Ez működni fog mert már most vonzódik hozzám. De ez azt jelenti hogy kedvesnek kell lennem. Ó a rohadt életbe, mindegy csak kibírom valahogy. Klausék meg úgy sem fognak segíteni hiszen senki sem szeret abban a nyomorult családban.
- A vért magadtól hoztad? - kérdeztem, ezzel a terv el is kezdődött.

- Marcel adott nekem egy listát hogy mit is kezdjek veled. - mondta egyszerűen.
- És mi szerepel abban a listában? - kérdeztem tőle kíváncsian.
- Hát napi egy vértasak, óránként kell téged lecsekkolni ja és a személyes kedvencem. - elkezdett ravaszan mosolyogni. - szex.
- Nekem tetszik ez a lista kivéve a napi egy vértasak. - mondtam mosolyogva. Kai erre elkezdett nevetni. - Nem tudnád többre átírni? - kérdeztem könyörgő hangon.
- Tudod a tervemet, és nincs a tervben Marcel feldühítése. - mondta nyugodtan.
- Na és mi lenne ha én is szerepelnék abban a tervben? - kérdeztem tőle. - Összeszövetkezhetnénk, lehetnénk bűntársak! - mondtam neki.
- Na jó mond hogy miben mesterkedsz? - kérdezte. - Mert az a Vanessa akit én ismerek nem ismeri azt a szót hogy szövetkezés. - mondta komolyan.
- Hát azok után hogy Marcel ide bedugott és nincsen még egy ágyam sem bármit megtennék hogy végezzek vele. - feleltem egyszerűen. Ez mondjuk igaz is.
- Sanálom de én magányos farkas vagyok, nem szövetkezek senkivel sem. - felelte teljes komolysággal.

Azt hiszem hogy ez nehezebb lesz mint ahogy gondoltam.
- Jólvan de legalább hagy nézhessem végig a műsort. - mondtam.
- Még meglátom. - felelte.
- Azt tudod hogy most hol van az a szemétláda? - kérdeztem.
- Nekem sem mondta el, még nem bízik meg bennem annyira. - válaszolta.
- Tegnap mondtál olyat hogy megakarsz csókolni. - mondtam de mielőtt folytathattam volna félbeszakított.
- Azt felejtsd el az is csak szinészkedés volt. - mondta nyugodtan.
- Miért nem hiszek neked? - kérdeztem. - Tudom hogy mit láttam a szemedben és az nem színjátszás volt. - közöltem vele de ő meg sem szólalt. Ami elég fura hiszen mindenhez van valami mondanivalója. Vártam hogy mondjon valamit de sehol semmi ezért folytattam tovább.

- Csak hogy tudd én is megakartalak csókolni. - mondtam neki. - És még most is. - feleltem neki. Erre rám nézett döbbenten. Ha most nem hozom össze azt a csókot akkor semmikor.

Elkezdtem közeledni Kai felé és a kezemet rá raktam a rácsra. Láttam rajta hogy nem szereti az érzelmeket ahogyan én sem és most jelenleg küzd magával. Nem tudja hogy mit tegyen ezért biztatásként felé nyújtottam a kezem.
- Kai. - mondtam a leglágyabb hangomon.

Erre Kai feladta a harcot magával szemben és felém közeledett, majd pedig az ajka összeforrt az enyémmel. Egyáltalán nem gondoltam volna hogy ilyen jó érzés lesz megcsókolni. Igaz hogy a rács idegesítette az arcomat de nem érdekelt. A kezemmel hátra simítottam a haját, erre Kai egy morgó hang kíséretével folytatta tovább a csókunkat. Láttam hogy Kait is idegesíti a rács ezért eltávolodott de csak addigra amíg ki nem veszi a zsebéből a kulcsot és ki nem nyitja a cella ajtót. Bejött a cellába és oda lökött a falhoz. Majd pedig szenvedélyesen megcsókolt, visszacsókoltam és elkezdtük egymás ruháját leszaggatni a másikról. Kai eközben a számról átvándorolt a nyakamra és csókokkal borította el. A keze pedig már a csupasz mellemen pihent. Felnyögtem az érintésétől, és gyorsan lehámoztam róla a boxszert. Megláttam a férfiasságát majd lassan megérintettem és elkezdtem húzogatni. Kai erre felnyögött és gyorsan felkapott, én meg reflexszerűen átkaroltam a derekát a lábammal. A csókot egy percig sem szakítottuk félbe . Majd éreztem hogy egy gyors döféssel belém hatolt. Mind a ketten felnyögtünk majd az elején lassan mozgott bennem, végül pedig egyre gyorsabban. Kai-al egymás nevét kiálltva értünk el a csúcsra. Abban a pillanatban nem érdekelt hogy nyitva van a cella ajtaja és hogy megtudok szökni, engem egyedül Kai közelsége érdekelt. Pluszba meg úgy is lesz még alkalmam kiszabadulni innen, és nem is sejti hogy mit tervezek. A könyebbik része már megvan márcsak a bizalmát kell elnyerjem.
Minden a terv szerint halad.

Ugyanazok de mégis mások Donde viven las historias. Descúbrelo ahora