𝐾𝑖𝑙𝑒𝑛𝑐𝑒𝑑𝑖𝑘 𝑟𝑒́𝑠𝑧

4K 163 18
                                    

𝐃𝐞𝐯𝐢𝐧𝐚
03.15

Már éjfél elmúlt, de még mi mindig a divatbemutatón voltunk. Vagyis, hogy egész pontos legyek már az afterpartyn. Nagyon jól esett, hogy Charles volt a társaságom. Figyelt és vigyázott rám. Egy-egy pohár pezsgőt ittunk meg, s ez most nem volt rám olyan hatással, mint a múltkor.

- Szeretnél még maradni? - súgta a csupasz vállamra Charles.

- Nem. Mehetünk, ha neked is megfelel.

- Erre parancsolj. - pattant fel, s felém nyújtotta a kezét, hogy felsegítsen a székből.

- Igazán kedves uram. - kuncogtam, s elfogadtam a kezét. - Köszönöm. - egyenesedtem fel mellette. Csak néztünk egymás szemébe, s lágy mosoly hagyta el ajkainkat.

- Szabad? - kérdezte.

- Megtiszteltetés. - karoltam bele, majd elindultunk a kijárat felé, ahol még akadt bőven fotós.

- Drágáim! Már mentek? - szúrt ki minket Giorgio.

- Igen. Köszönöm az estét Giorgio! - mosolyogtam bájosan. - A ruhát még leveszem.

- Ugyan mio caro! Mesésen áll. Pont neked terveztem. Tartsd meg!

- Neem. Én nee... - utasítottam vissza udvariasságból.

- Ragaszkodom hozzá! Ezt a ruhát tudni kell viselni. És te tudod! Egy nap a világ is rájön. - simította meg az arcom.

- Grazie Tesoro! - nyomtam egy puszit az arcára.

- Ezt megkell kóstolnotok! - vett le egy tálcáról két feles poharat, ami lilás színű folyadékkal volt tele, majd magának is vett egyet. Charlesre néztem, aki csak bólintott egyet, miután megszagolta az alkoholt.

- Salute!

- Salute! - mondtuk mi is, majd lehúztuk az italt. Rettenetesen erős alkoholtartalma volt az italnak. Végig marta testem belsejének minden szegletét.

- Vigyázz rá! Csodás lány, és jól mutat az oldaladon. - parancsolt a mellettem álló férfira Girogio. Mi csak összemosolyogtunk Charles-al.

- Örülök, hogy eljöttél. - mondtam Charlesnek, mire ő egy nagyon érdekes pillantást vetett rám.

- Szabad egy képet Charles? - kérdezte egy fotós.

- Nem! - mondta határozottan, s még sietősebbre vette a lépéseinket.

- Uh, valaki nem fotogén. - nevettem ki.

- Nem erről van szó, csak nem élvezem. - láttam rajta, hogy nem szeretne róla beszélni, ezért inkább nem is firtattam tovább.

Fogtunk egy taxit, s a hotelünkig utaztunk. Őrültségnek tűnt járni a várost ebben a ruhában. Mindenki megbámult. S most végre úgy éreztem, hogy nem Charles miatt, hanem magam miatt. Jó érzés volt, s hihetetlen. Ez a kezdeti reflektorfény amire vágyom. Remélem egy nap még ennél ezerszer nagyobbat is elsikerül érnem.

A liftben fülledt volt a levegő, de nem ez volt az oka az állapotomnak. Az a lila rövid ital nagyon beütött. Szerintem életembe nem ittam még ennyit, mint ebben a két napban.

- Már megint? - vette észre Charles, a jókedvem. Mire én végre elnevettem magam.

- Lassan alkoholista leszek. - nevettem, majd a fiú is kinevetett.

- Attól még távol állsz. - s ekkor kinyílott a lift ajtó. - Na gyere. - olyan hirtelenséggel kapott fel, hogy én csak sikítozva nevettem.

- Charles! - tettem a kezem a mellkasára. Kár tagadnom, élveztem, ahogy ez az erős és masszív ember, aki nem mellesleg piszok jóképű is a karjaiban cipel.

Megint a szobájában kötöttünk ki. Meg se kérdezett, hogy nekem megfelel-e. Mondjuk, panaszra nincs okom.

- Az meg mi? - kérdeztem, miután eldobott az ágyra, s kiszúrt a szemem szemben egy meglepetést.

- Ez van, mikor Charles Leclerc hotelben száll meg. - vett elő egy üveg bort a dobozból, s már el is kezdte kitölteni. - Parancsolj. - nyújtotta felém a megtöltött poharat.

- Így figyelsz, hogy ne itassanak le?

- De én leitathatlak. - mosolygott pimaszul. Anyám, annyira szívdöglesztő ez a pasi.

Jó pár pohárral később már túlságosan is jó kedvem volt. Charles viszont nagyon jól tartotta magát. Nem értem, hogy bírja így az alkoholt.

- Annyira megszeretted, hogy le sem fogod venni? - célzott a ruhámra.

- Előtted nem! Nincs rajtam melltartó.

- Nem mintha nem láttalak volna már nélküle. - kacagott. Nagyon ravasz, és pimasz.  Összemosolyogtunk, majd letettem az ágy mellett levő szekrényre a poharam, s felálltam.

- Beszorult a cipzárja. - párat pillogtam rá, majd letette a poharát, s felkelt a velem szemben levő fotelből. Kínzóan lassan felém sétált, s még lassabban végig húzta a csupasz vállamon a kezét, egészen a cipzárig. Egyszerű, és gyors mozdulattal lehúzta azt. Lágy csókot hintett a testem szabad területére, majd előre nyomta a ruha anyagát, így az leesett rólam. Szembe fordultam vele, s belenéztem a szemébe, miképp ő is így tett.

Vadul egymásnak estünk. Szinte faltuk egymást. Örömmel jöttem rá, hogy Charlesnek pont olyan isteni teste van, mint azt gondoltam. Az ágyba zuhantunk, s megosztva irányítottunk. Abban a pillanatban nem gondolkodtam, hisz minden annyira jó volt. Olyan érzés fogott el szeretkezésünk közben, mint még soha életemben. Nem tudtam hova tenni ezt az érzést. Mintha egész életembe erre vágytam volna, anélkül, hogy tudtam volna róla. Tökéletes volt minden pillanata.
________________________
instagram: stooriesbylaura
tiktok: wattpad.stooriess

Boldog Karácsonyt Nektek!❤️ Minden szépet, és jót kívánok nektek egész életre, nem csak az ünnepre!🫶🏼 Sok puszi nektek!

Tiltott GyümölcsWhere stories live. Discover now