Tiltott Gyümölcs

𝑇𝑖𝑧𝑒𝑛𝑛𝑒𝑔𝑦𝑒𝑑𝑖𝑘 𝑟𝑒́𝑠𝑧

𝐃𝐞𝐯𝐢𝐧𝐚
04.22

- Csak beszélgetünk. - engedtem el villámgyorsan Charles kezét, s arrébb is húzódtam.

- Aha. Jó... - gondoltam, hogy a húgomat nem lehet átverni. Kritikusan megforgatta a szemét, s keresztbe tette karjait mellkasa előtt. - Majd, ha végeztetek tudsz jönni egy kicsit?

- Persze. - válaszoltam. - Nem gond? - néztem Charlesre, mikor már félig felkeltem.

- Menj csak! - mosolygott zavarodottan.

- Mi a helyzet? - csuktam be a hátsó bejárati ajtót magunk után. Chiara-t is megviselte az ami anyuékkal történt. Ők ténylegesen őrülten szerelmesek voltak egymásba, és még is így végezték. Ez ijesztő. És mindkettőnket elrémített a férfiaktól. Chi egy kicsit kibukott Tina jelenlétén, és viselkedésén, ezt akarta megbeszélni velem. Mindig is a legjobb barátomként tekintettem a kishúgomra, s ő is rám. Valamint megtudhattam, hogy egy kissé bejön a húgomnak a legfiatalabb Leclerc. De a szívemre kötötte, hogy ne intézkedjek. Persze, biztosan nem fogok... Ez egy nővér dolga nem?

Ezután nem is kerestem meg a pilótát, csak lefeküdtem aludni. Hisz másnap korán keltem, ugyanis mehettem a próbára. Reggel szerencsétlenségemre pont Charles-el egyszerre indultunk el.

- Este nem jöttél vissza. - jegyezte meg halkan.

- Igen, bocsánat. - habogtam. - Fáradt voltam.

- De minden rendben volt a húgoddal? - egész jól esett, hogy érdeklődött.

- Igen. Igen. - vigyorodtam el, mert eszembe jutott Arthur. - Akkor gondolom ma már nem igazán találkozunk... - egy kissé rosszul esett, hogy pont elkerüljük egymást.

- Igeen... - mondta ki ő is bánatosan.

- Sok sikert ma! - hintettem el.

- Köszönöm. Neked is! - mosolyogtunk össze.

Este volt a divatbemutató egy utcán. Tökéletesre berendezték, s hangulatos kifutó lett belőle. Vonultunk szépen sorban a kifutón, mikor a tömegben kiszúrtam a hozzám tartozókat, s egy plussz főt is. A Siné család végén ott ült Charles, s le sem vette rólam a szemét, miképp én is alig tudtam előre nézni. Mit keres ő itt? A pályán kéne lennie, vagy pihennie a holnapi napra.

- Gyönyörű voltál kedvesem. - nyomott egy puszit apa az arcomra.

- Meseszép a nővérem, mint mindig. - ölelte a másik oldalam Chiara. Ekkor már előre néztem egyenesen Charles igéző szemeibe.

- Csodálatos voltál Devi. - ölelt át Charlotte is. - Szerintem Lorenzonak is tetszett. Arthurnak meg egyenesen folyt a nyála. - súgta oda. Egy nevet nem hallottam, aki még lázba is hozhatott volna, de aztán visszatértem a valóságba. A valóságba, ahol elkell felejtenem Charlest.

Este még ünnepeltünk, ugyanis kiderült, hogy Charles holnap pole-ból indul. És kedvesen az én sikeres divatbemutatómat is ünnepeltük.

- Én lefekszem. Elnézést, de muszáj kipihennem magam holnapra. - kelt fel Charles az asztaltól.

- Csak akkor, ha holnap nyersz is! - nevetett apu.

- Igyekszem. - húzta aranyos mosolyra az arcát Charles. - Kérhetnék egy törölközőt? - nézett rám, s nagy nehezen kapcsoltam zavarodottan.

- Persze. - keltem fel bizonytalanul az asztaltól, s felmentem vele a harmadik emeletre. Én egyenesen a fürdőszobába sétáltam, ahol lehajoltam a pult alá, s kivettem egy törölközőt.

- Tessék. - nyújtottam felfele a pihe-puha anyagot.

- Köszi. De ugye tudod, hogy ez csak egy indok volt, hogy kettesben lehessünk?! - simította végig a kezem. Gyorsan felálltam, s teljesen zavarba jöttem a szemeitől.

- Devina... - lépett közelebb hozzám, s oly mélyen bámult a szemembe, majd kínzó lassúsággal beigazított egy tincset a fülem mögé. Érintése perzselte a bőröm. Azt éreztem, hogy tüzet lélegzek be. - annyira csodálatos vagy. Nehéz kibírni, hogy ne érjek hozzád. - fogta meg az arcom. Elvesztem a tekintetében. Az épp elmém eltűnt, s csak a rózsaszín ködöt láttam.

- Charles... - ráztam a fejem.

- Ne mondj semmit! Csak engedd át magad a pillanatnak. - lenézett az ajkamra, majd már rá is tapadt. Nem tudtam ellökni, de nem is akartam. Helyette sokkal szorosabban magamhoz húztam, s vadul visszacsókoltam, miközben a mosdókagyló pultjára ültetett. Az az érzés, amit ez a fiú tud adni az felbecsülhetetlen. Tényleg csak azért ilyen jó érzés, mert ő egy két lábon járó tiltott terület? Vagy van ez mögött még valami?

- Ne most! - fogtam le a kezét, mellyel már húzta fel a pólóm.

- Megakarlak kapni megint! - szinte nyögte. - Van egy meglepetésem. Egy hétvége Marseille-ben, csak te és én!

- Majd, ha megnyered a versenyt. - huppantam le a pultról, majd elnyúlva a törölközőért a kezembe fogtam.

- Te leszel a fődíjam. - mosolygott magabiztosan.

- Először nyerd meg, Mr önbizalom! - pimaszul a kezébe nyomtam a törölközőt, majd ejtettem egy sunyi mosolyt, s ott hagytam. Kíváncsi lettem volna, hogy mi zajlik most a fejében. De elég volt az, hogy én kerekedtem felül.

Másnap volt képe megnyerni a versenyt...
________________________
instagram: stooriesbylaura
tiktok: wattpad.stooriess