𝑇𝑖𝑧𝑒𝑛𝑛𝑦𝑜𝑙𝑐𝑎𝑑𝑖𝑘 𝑟𝑒́𝑠𝑧

3.5K 151 5
                                    

𝐃𝐞𝐯𝐢𝐧𝐚
06. 13

A képek megjelentek, és tökéletesek lettek. Életem legszebb munkája. Első és egyetlen, ami ennyire közel áll a szívemhez.

Charles... Charles....Charles... Mihez kezdjek vele? Megcsókolt, én meg hagytam magam. De mit tudnék tenni? Teljesen elveszi az eszemet, már csak a pillantása is!

Meghívtak a baráti nyaralásukra. Charlotte és Charles baráti köre lesz ott. Ez mindössze annyit tesz, hogy van négy pár, és egy szingli srác, és Arthur. De mivel nem akartam magam nagyon kirekesztve érezni, így elhívtam a húgom. Jó, volt más oka is annak, hogy elrángattam erre a vakációra. Pontosítva számtalan oka volt... Az úti célunk Zakynthos volt.

Már a repülőútón rájöttem, hogy milyen jó ötlet volt elhívni a húgom. Ugyanis Charlotte most épp azt vette a fejébe, hogy összehoz ezzel a fotós gyerekkel. Jaris, vagy Joris, valami ilyesmi a neve. De a barátnőm szerint mi vagyunk a tökéletes páros. A srác fotós, én meg modell. Kell ennél több? — Igen! Charles! Egek! Ezt még jó, hogy nem hangosan mondtam ki.

- Hogy szeretnétek a szobákat? Esetleg... ? - célozgatott már egyből Charlotte a szállásunk elfoglalásánál.

- A húgommal jól megleszünk. - rántottam magam mellé Chiarat. Eszem ágába sincs egy vadidegennel osztozni egy szobán. Akármennyire is aranyos srác, de nem!

- Még nem is beszéltünk erről. - kezdett bele a húgom, mikor kettesben csomagoltunk ki a szobánkban.

- Miről is? - hátamon felállt a szőr, mert pontosan tudtam, hogy mire céloz.

- Devi, sem hülye, sem vak nem vagyok! Látom, hogy mi megy köztetek, "Charles vagyok, és egy kacsintással leveszem a lányokat a lábukról" úrral. - játszotta meg magát.

- Chi! - vágtam hozzá egy pàrnát, miközben szórakoztunk.

- Oh, már véded is? Hát idáig fajult a kapcsolatotok? - nevetett.

- Ne beszélj hülyeségeket, Chiara. Nekünk nincs kapcsolatunk, és nem is lehet! - nyögtem ki nehezen. Már nem nevettem.

- Már miért ne lehetne? Charles sokkal boldogabb melletted, mint "Miss tökéletes" mellett. - megint gúnyolódott, amin nevetnem kellett. Majd közelebb jött hozzám, és megfogta a kezem. - Dev, attól, hogy a szüleink tündérmeséje véget ért, a tiéd még elkezdődhet. Sőt el is kell!

- Chiara, ez nem ilyen egyszerű...

- Dehogynem! Ha Charles annyira szeretné Charlottet, akkor nem lett volna más, vagyis te. De bekerültél a képbe. Úgyhogy, rés van a falon. Amit vagy befoltoz, vagy lerombol. De a saját érdekeiben nagyon ajánlom, hogy leromboljon! Különben én bontom őt le, ha bántja az egyetlen nővéremet!

- De bolond vagy! - nevettem. - Szeretlek Chi. - vontam magamhoz.

- Én is szeretlek Dev. - ölelt át szorosan. - Megérdemled a boldogságot. - el se tudta képzelni, hogy ez nekem mennyit jelent.

Miután kipakoltunk első dolgunk volt, hogy csobbanjunk egyet a tengerben. Miután ezt megtettük, elindultunk lenge szerelésben - az óriási hőség miatt - várost nézni. Meseszép volt. Az építmények, az utcák, és a helyi emberek is nagyon kedvesek voltak. Rengeteg árussal volt telis-tele az utca. Az egyik újságosnál nagy meglepetés ért. Már az is fura volt, hogy ilyen friss lapokat, és ilyen fajtákat is árul az idős néni, na de ami azon a papíron szerepelt.

- Ez nem a ti képetek? - vett ki egy újságot Charlotte. Fölé magasodtam, s úgy néztem meg. Lefagytam. Szó szerint levegőt is elfelejtettem venni. A Vogue címlapján volt az egyik esküvős képünk, s ott díszelgett a nevünk is.

- Úristen Devina! A Vogue címlapján vagytok! - kiáltozott Charlotte is. - Megcsináltad! - ölelt át, miközben mind a ketten izgalomban voltunk. A lány ölelésében kinyitottam a szemem, s Charles mosolygó, s büszke tekintetével találtam magam szemben.

- Gratulálok! - tátogta le egy hatalmas mosollyal.

- Köszönöm. - tátogtam vissza, elkalandozva a tekintetében. Pedig ez mind a kettőnk érdeme, de őt annyira nem hozta lázba, mint engem.

- Otthon meg is nézem a képeiteket! - vágta a hóna alá az újságot, majd fizetett a néninek érte. Oh, biztos jó ötlet ez?

- Szép volt nővérkém! - karolta át a derekamat Chiara.

- Köszi! - én pedig a vállánál fogtam, így sétáltunk tovább.

- Azta! Ezek baromi jó képek! - jegyezte meg a lap nézegetése közben Charlotte.

- Tényleg nagyon jóra sikerültek. - méregetett kissé bunkón Cha egyik barátnője: Adriana.

- Köszi. - jegyeztem meg mosolyogva.

- Komolyan! Ha nem egy közeli barátnőmről lenne szó, biztosan féltékeny lennék! De még jó, hogy csak te vagy, Dev. - mosolygott, miután leszögezte, hogy kinyírna, ha lenne oka. Igazából van is, de jobb neki ezt nem tudnia.

- Ugyan, csak a munkámat végeztem. - igyekeztem minden felhőt elhessegetni.

- Igen tudom! És csodálatosan is sikerült, mind mindig! - nyúlt a kezemért a szemben ülő barátnőm. Annyira kedves. Túl kedves...

Szabad nekem így kitolnom vele? De miért is teszem? Miért nem tudok Charles-nek nemet mondani? Jaj istenem... Már tudom, hogy miért nem megy!
________________________
instagram: stooriesbylaura
tiktok: wattpad.stooriess

Tiltott GyümölcsWhere stories live. Discover now