I don't care {YoonGi fanfic.} (befejezett)

14. rész

A pékség konyhája zajos a folyton zúgó gépektől, Mei szorgosan készül a versenyre. Mary és Violet a boltban dolgozik, a vevőket szolgálják ki amilyen gyorsan csak lehet. A rövidebb nyitvatartás miatt a vásárlók mintha megőrültek volna, mindenki nyitásra akar odaérni, mintha délután nem lenne ugyanaz az áru a polcokon mint reggel nyolc órakkor.

Violet a hátsó részbe igyekszik, pótolnia kell az igen csak fogyatkozó számban lévő kenyereket. Főnöke ide-oda rohangálva igyekszik kész lenni időben. Köténye piszkos a ráragadt tojás foltoktól, a szétszórt liszttől és a vajkrémtől amit bizonyára a készülő süteményekbe szánt. Violet érdeklődve figyeli az idősebb nőt, aki úgy néz ki mintha nem tudná mit csináljon. Mindenhez csak odakap és ez csak káoszt szül a konyhában. Lassan sétál oda barátjához nehogy az egyik gyorsabb fordulatánál elsodorja őt. Mellélépve rábírja MeiLinget, hogy rá figyeljen.

- Kell egy kis segítség? -mosolyog kedvesen.

- Tudod jól, hogy nem segíthetsz nekem Violet, szabály.

- Mért, ki látja? -mutatott körbe- Kérlek hagy segítsek Mei. Úgy tűnsz mint aki nincs a helyzet magaslatán.

- Hát mert nem is vagyok. Ez a recept kifogott rajtam. -pöccintett laptopjára, amin egy megnyitott email volt- Sehogy sem sikerül kibogarásznom, hogy miféle süteményt várnak el tőlem. Igaz leírták, hogy hiányos lesz na de hogy ennyire. -túrt be hajába.

- Hagy nézzem! -fordította magafelé a gépet.

Lassan, szóról-szóra, mondatról-mondatra olvasta át újra és újra az elküldött levelet s be kellett látnia valóban roppant keménydió kisakkozni mit takar az a kevéske információ ami oda van legépelve.

- Hát ez tényleg nem a legegyszerűbb dolog amit valaha láttam. De megoldjuk, segítek neked. -tette kezét vállára- Viszek Marynek kenyeret és szólok, hogy tartsa a frontot míg megoldjuk ezt a fejtörőt, rendben?

- Mi történt veled kislány? -mosolygott- Még sosem ajánlottad fel önként a segítséged.

- Hát épp itt volt az ideje. Nem igaz?

Fogva a frissen kisült kenyerekkel teli ládákat Violet kicsúsztatta azokat az üzletbe és figyelmeztette barátnőjét, hogy ő egy darabig most nem lesz ott vele. Először Mary nem örült a dolognak, azt hitte Violet ismét csak ki akarja magát húzni a meló alól, de miután felvilágosította, hogy nem lustálkodni akar hanem segít főnöküknek a lány szavai elakadtak. S bár beleegyezett, hogy tartja a frontot amíg vissza nem ér de azért nem volt 100%-osan biztos abban, hogy Violet tényleg MeiLingnek segít-e.

&&&

A rövidített munkaidő is lejárt már és Mary is hazament de Violet és MeiLing még mindig a konyhában bajlódnak a hiányos recept megfejtésével. Keménydió mindkettejüknek kifizikázni mit takarnak a pontozott területek. Egy gyors, könnyű, finom és házias édességet kérnek de az emailben leírtak kb az összes létező könnyű és házias süteményre ráillenek, szóval nincs könnyű dolguk.
Violet a készre sütött és a félkész állapotban lévő nyalánkságokat tanulmányozza mikor eszébe jutott valami. Újra a laptophoz megy és ismételten a levelet bogarássza át, beugrott ötlete miatt. Ekkor mintha fény gyúlt volna elméjében rájött mi lehet az a titokzatos dolog amit a zsűri kér Meitől.

- Rájöttem! -kiáltott fel, az idősebb nő kíváncsian nézett rá- Palacsinta.

- Ez ugye csak egy vicc Vi? Méghogy palacsinta. -legyintette le.

- Most mért? Tökre illik rá a jellemzés és ez a legcsaládiasabb süti ami csak létezik. Könnyű elkészíteni, finom, laktató és kb minden háztartásban elkészítik. -ült ki arcára győzedelmes mosoly, amiért neki sikerült hamarabb megfejtenie a nagy talányt.