Utálatos főnök

36. Rész

Lassan megérkeztünk a megbeszélés helyszinére. Nem hiszem el, hogy Dani azt akarja hogy én mondjam el azt a kurva prezentációt! Persze hogy tegnap este azért nem volt ideje mert épp fel szentelték a hotel szobát Laurával. Nagyon haragudtam Danira ez miatt. Amikor megérkeztünk a bejárathoz a sofőr kinyitotta az autó ajtaját. Majd egy mosolyal meg is köszöntem majd Dani után rohantam aki már majdnem bent volt az épületbe. Nem hiszem el, hogy nem tud várni.

-Dani varjal már, ebbe a cipőbe nem tudok rohani.
Hisztisztem miközbe utána sietem. Majd hirtelen megállt és én a mellkasába ütköztem.
-Akkor miért vettél fel olyan cipőt amibe nem tudsz járni??
-Tudok járni benne csak rohani nem!
-Ja persze.
Forgata meg a szemét. Nem hiszem el, mi a baja velem?!
-Mi a bajod?!
-Semmi mi lenne.
-Miért vagy velem ekkora tuskó? Mit tettem veled?
Erre mondot volna valamit de megjelent egy szemüveges nő.
-Jó napot, maga ugye Mr. Jake?
-Igen én vagyok.
-Én pedig a titkarnője, Mira Scott.
Nézzet rám kicsit gúnyosan. Most meg mi baja?
-Öm rendben, Mr. Latte már várja magát/magukat.
Majd el is indult a nő mi pedig követük őt. Beszáltunk egy liftbe és felmentünk 6. emeletre.
Majd kiszáltunk és egy targyaló helységbe mentünk. Elég nagy volt és szép is.
-Mr. Latte itt van Mr. Jakob.
Mondta a szemüveges nő egy 50-60 év feleti pasinak.
-Oh Dani fiam, üdvözöllek.
-Gergő.
Fogott vele kezet, ezek szerint ismerik egymást.
-Apádék hogy vannak?
-Jól kösz, na és te?
-Egész jól, és ő meg? Csak nem a baratnőd?
Mutatott rám, mi most komolyan azt hiszi hogy én és Dani? Úristen.
-Dehogy is, a titkarnője vagyok. Mira Scott.
Nyújtotam felé a kezemet amit el is fogadott.
-Oh bocsánat, Gergő Latte. Örülök.
-Én is.
-Nos, hol vannak a többiek?
Nézzet körbe Dani.
-Mindjárt ide érnek, addig foglaljatok helyet.
-Rendben.
Persze én Dani mellé ültem. Csak is azért mert a titkarnője vagyok. Semmi több. Sajnos. Mi?! Mira elég legyen. Verd ki a fejedből. Amíg így magamal beszéltem megjelentek a többiek. Mindenkivel kezet fogdtunk és bemutatkoztunk. Majd elkezdtünk targyalni vagyis csak Dani. Én ugye próbaltam fel készülni a prezentációra. Nagyon izgultam, persze már prezentaltam de nem ez akkor is más volt.
-És most a titkarnőm be is mutassa egy rövidke prezentációba a terveimet.
Én erre fel sem eszméltem, mintha nem is hallotam volna anyira bele voltam merülve a gondolataimba.
-Mira, bemutatod?
-Oh bocsánat, igen persze.
Majd fel álltam és bekapcsoltam a vetítőtt majd a számítógépet is. Majd bele is kezdtem a prezentációba. Nagyon remeget a kezem, féltem hogy valamit el rontok de szerencsére gyorsan elmondtam és nem rontotam el. A végén amikor befejeztem mindenki megtapsolt ami jól esett.