Utálatos főnök

15. Rész

Majd ki választottam egy piros ruhát. Soha nem volt rajtam pedig nagyon szívesen fel vettem volna már korábban is csak hát Márk soha nem engedte hogy fel vegyem. Mert szerinte kurvás. Jó, lehet hogy egy kicsit kivágott de szerintem nem lennék miatta kurva mert egyszer fel veszem.

Na de térjünk is vissza, fel öltöztem és megcsinaltam a hajam és a sminkem. Majd rá nézzek az órára és 19:01 volt. Oké akkor itt az idõ. Lent vár a fõnököm.

DANI SZEMSZÖGE:

19:01 van, nagyon remélem hogy nem hagyj cserbe és el jön velem vacsorázni. Kiszáltam az autómból és csak le fel járkalok, ez egy kicsit meg nyugtatt.
Épp oldalra nézztem amikor meg láttam. Szó szerint leesett az állam. Ahogy abba a piros ruhába jött le a lépcsõn hát mit ne mondjak? Azért beindultam.

-Jó estét.
-J-jó estét..
-Jol van?
-P-persze, öm indulhatunk?
-Igen.
Intettem a sofõrnek hogy nyissa ki az ajtótt. Majd így is tett, amikor beszáltunk csendbe ültünk egymás mellet. A csendet én törtem meg mert már nem birtam ezt a feszült hangulatott.

-Khm, amúgy gyönyörū.
-Köszönöm, igyekeztem.
-Örülök hogy el jön velem.
-Nagyon kívancsi vagyok hogy mit szeretne tõlem.
-Majd vacsora közbe meg fogja tudni.
-Rendben.

10 perc után meg is érkeztünk, segítettem kiszálni neki és be is mentünk. Igazából a kedvenc helyemre mentünk. Sokszor járok ide. Ahogy bementünk egy pincér termet elénk.
-Jó estét Mr. Jacob.
-Jó estét
-Jó estét Jace.
-Azonal mutatom az asztalukat.
-Láttom sokszor jár ide.
Súgta nekem oda Mira.
-Hát igen, szeretek ide járni, jól fõznek.
Ezen csak mosolygot. Most láttom milyen szép a mosolya.

MIRA SZEMSZÖGE:

A pincér meg mutatta az asztalunkat és Dani ki húzzta nekem a széket ami tök cuki volt tõle. Majd megkaptuk az étlapokat. 5 perc múlva vissza jött a pincér.

-Nos, sikerült valasztani?
-Egy pillanat, Mira sikerült?
-Igen, egy Spagetti Carbonarát és hozzá egy piros bort. Köszönöm.
-Jol van és Mr. Jacob?
-Ugyan az lesz.
-Rendben, mindjárt hozzom.
Majd el is ment.
-Nos, mirõl akart beszélni velem?
-Hát khm, ez nagyon kényes téma.
-Huh hát hallgatom.
-Elõször is, nem lehetne hogy tegezük egymást?
-Hát..nem is tudom..maga a fõnököm és hogy nézzne ki ha tegezném magát.
-Akkor eleg akkor magaznia ha munkába vagyunk.
-Oké legyen.
-Tessék itt vannak a borok.
Majd le tette és el is ment. Mi meg fogtuk a poharakat majd fel emeltük.
-Akkor szia Mira.
-Szia Dani.
Majd kocintottunk és ittam egy kicsit.
-Most már akkor el mondod?
-Nos, elõször is, ne akadj ki jó?
-Ez már rosszul kezdõdik de mond.
-Fuh, apámnak most lesz a szülinapja és anyám szervezett neki egy kis partit és azt akarja hogy vigyek bemutatni egy lányt.
-Igen és?
-Nos, öm én azt mondtam hogy az a lány...te vagy.
-Hogy mi van?! Most csak viccelsz!
-Sajnos nem..
-Most te azt kamuztad anyádnak hogy én vagyok a baratnõd?!
-I-igen..
-Te nem vagy normális! Miért nem mondtad Jessit?!
-Mer Jessi egy ribanc.
-Hát mondjuk az igaz. De én hogy jövök a képbe?
-Úgy hogy..Hát..
-Nem, biztos hogy nem!
-Kérlek Mira, bármit kérhetsz! Csak egy délután!
-Nem fogom a fõnökömnek el játszani hogy a baratnõje vagyok! Mégis hogy gondoltad?
-Nem tudom...De kérlek segíts, ha kell fizetek is érte.
-Úristen te milyen lánynak nézzel?! Nem kell a pénzed!
-Mira csak egy délután és aztán ennyi.
-És mi van ha egyszer apadék be jönnek a céghez?!
-Tudják hogy ott dolgozol.
-Hát ez tökéletes.
-Kérlek...
-Dani komolyan hogy gondoltad ezt?! Azt hiszed ha pénzt adsz akkor rögtön igent mondok? Hát nem! Nagyon össze keversz te valakivel.
-Nem, tudom hogy nem vagy olyan.
-Akkor csak azért hozztál el ide, azért kaptam tõled virágott?
-....I-igen. De..
-Chh szánalmas vagy! Tudod mit? Undorító vagy! Nem tudom hogy képzelted ezt! Kérd meg Jessikát! És további jó éjtvágyat!

Majd fogtam magam és ki rohantam az éterembõl és próbaltam fogni egy taxit de sikertelenül. Nem tudom hogy képzelte ezt az egészet! Épp sikerült le intenem egy taxit és száltam volna be a de akkor valaki vissza húzott és becsukta a taxi ajtótt.