Utálatos főnök

43. Rész

MIRA SZEMSZÖGE:

Végre itthon vagyok. Ahogy haza értem egyenesen le dobtam magam a meleg ágyamba. Nagyon örültem hogy végre itthon vagyok. Eddig szeretem otthon lenni a szüleimnél de most ez az érzés elszált. Ezt nekik most nem tudom megbocsátani.
Ki pakoltam a bõröndömbōl majd elmentem fürödni. Ki sem akartam kelni a meleg kádból de nem maradhatok itt. Fel öltöztem majd csinaltam magamnak valami kaját, ami itthon volt majd bekapcsotam a tv-vét és elkezdtem filmezni. Valami végjátékot nézztem. De nem sokra emlékszek belōle mert elnyomot engem az álom.

Épp az irodámba ülök és dolgozok. Már elmúlt este 10 óra is. Már kikapcsoltam a gépet és veszem fel a kabátomat amikor hirtelen zajokat hallok a folyosóról. Megijedtem egy kicsit. De mondokadtam magamba hogy ez csak biztos a biztonsági ōr. Fel vettem a táskát majd el is indultam a lifthez. Amikor oda értem megnyomtam a gombot és vártam. De olyan érzésem volt mintha valaki figyelne engem. Mindig hátra nézztem de senkit sem láttam. Ahogy megérkezet a lift gyorsan beszáltam majd megnyomtam a 0. Majdnem becsukódot a lift ajtaja de valaki oda rakta a kezét. Itt nagyon megijedtem. Síkitani akartam de amire kinyitotam volna a számat valaki befogdta. Nem láttam hogy ki volt mivel ful feketébe volt. Sirtam. Ennyi volt az utolsó emlékem majd teljes feketesség. Amikor fel ébredtem egy nagy szobába voltam, megkötözve. Csak egy kis ablak volt, azon jött be a fény. Rögtön elkezdtem rangatni a kezem hogy kiszabaditsam de hiába. Kurvásul nem ment. Majd egyszer csak hallok egy ajtó nyitódást. Rögtön oda fordultam és egy alak jön be rajta. Nem láttam az arcát mert sötét volt.

-Oh örülök hogy fel keltél.
-Ki vagy?! És mit akarsz???
-Nyugi van, semmi pánik.
-Hol a picsába vagyok???!!
-Jó helyen! Ne beszélj csúnyán Hercegnō!
-Nem vagyok Hercegnō! Ki a faszom vagy?!
-Titok!
-Ne csinald, mit akarsz tōlem?! Pénz kell?!
-Oh dehogy is! Nem kell a pénzed!
-Akkor meg? Mit akarsz??
-Tudod..Sok mindent akarok..
Majd jött egyre közelebb.
-N-ne bánts kérlek..
-Oh nem áll szandékomba...
-Akkor?
Majd oda jön hozzám és megsimogassa az arcom.
-Tudod nagyon szép vagy.
-M-mit akarsz?
-Csak csupa jót.
Majd elkezdet simogatni és nagyon közel hajolt hozzám. És a fülembe súgta:
-Az enyém vagy, csak az enyém.
Majd le dobot az ágyra és felém mászott, elkezdet mindenhol simogatni, csókolgatott én már úgy sírtam hogy nem kaptam levegōt.
-K-kérlek..ne..
-Oh de, nyugi élvezni fogod.
Majd mire elkezdet volna le vetkōsztetni megszólaly egy csengō hang. Hirtelen fel riadtam. Úristen. Izzadtan ültem fel az ágyon. Ez csak egy álom volt..semmi több. Úristen, nagyon rossz álom volt!