A lány, aki benézett a kulcslyukon

18. Együtt- múlt

- Egy hét múlva –

Zsolt otthona valódi legénylakás volt. Egészen addig, amíg Lilla be nem tette a lábát. Az első dolga egy alapos szellőztetés volt, egy hét alatt pedig felmosott, port törült, és kihajította a szemétbe a felesleges tárgyakat. Háziasszony üzemmódba kapcsolt, a férfi alig bírta rávenni, hogy néha pihenjen kicsit.

- Ilyen mocsokban nem lehet élni- húzott elő egy banánhéjat a fotel mögül.- Olyan, mintha egy farkasfalka szabadult volna be ide.

- Szép hasonlat egy csapat egyetemista srácra- mondta Zsolt, miközben az ablakot tisztogatta.

- Nem is akarom tudni, miket csináltatok itt- fújt egy kis tisztítószert az asztallapra a lány.- Ma este átjön Márta és pár csoporttársam, hogy elvégezzük az utolsó simításokat a jövő hét pénteki gála előtt, addigra ragyogó rendnek kell lennie!

Zsolt borzasztóan élvezte, hogy a próbák vagy randevúk után nem kell elválnia a szerelmétől, hanem együtt mehetnek haza. A haverjai persze úgy gondolták, papucs rabszolga lesz belőle Lilla mellett, de ő tudta, hogy tökéletesen kiegészítik egymást, így mindkettejük karrierje is felível majd a kapcsolatuktól. Bár viszonylag kevés ideje mondhatta, hogy ő Polyák Lilla barátja, de olyan kellemes melegséget éreztt ilyenkor a mellkasában, amit nem tudott megmagyarázni.

Lilla egy órán át készülődött a fürdőszobában, annyira izgult a vacsora miatt. Bár napi szinten találkozott és dolgozott együtt mindegyik személlyel, még sosem ilyen közvetlen körülmények között. Kivételt képezett ez alól Molnár Márta, de erről Zsolton kívül egyiküknek sem volt tudomása.

Zsolt ott segített az előkészületekben, ahol csak tudott. Amíg a barátnője hajat mosott, bepácolta a csirkemelleket, aztán a megfelelő hőfokon bedugta a sütőbe. Szerencsére az édesanyja hatalmas rajongója volt a gasztronómiai műsoroknak, és abban a tizennyolc évben, amíg együtt éltek, eleget látott ahhoz, hogy a Lilla által megálmodott menüt könnyűszerrel meg tudja valósítani.

Nyolc óra előtt pár perccel Lilla kijött a fürdőszobából, Zsoltnak pedig leesett az álla. Egy teste vonalához igazodó, sötétkék ruhát, fekete magassarkút és egy csodaszép ezüstnyakláncot viselt. Haja laza hullámokban omlott csupasz vállára, szikrázó mosolyát vörös rúzsa koronázta meg. Leszokott a sötét szemfestékről, csupán ez kis szempillaspirált használt, és csillámot vitt fel a szemhéjára.

- Uramatyám- mérte végig Zsolt.- Jobban örülnék, ha Mártáék otthon maradnának és kettesben lennénk- ment oda hozzá és finom csókot lehelt a nyakába.

- Ne aggódj, nem lesznek itt soká. Utána pedig jobban szemügyre veheted ezt a ruhát- koppintott a férfi orrára kacéron Lilla.

- Alig várom- vetett egy utolsó pillantást a szerelmére Zsolt, aztán kiment ajtót nyitni az első vendégnek.

Negyed kilencre megtelt a nappalijuk Lilla osztálytársaival, illetve a tanárnő is megérkezett. Ő is megdicsérte Lilla külsejét, szintúgy a pompás vacsorát.

- Fenségeset főztél- cuppantott elismerően.

- Igazság szerint Zsolt érdeme. Én megálmodtam, ő megvalósította- simogatta meg Zsolt nyakát a lány.

Zsolt félve pillantott Mártára, hiába tudta, hogy ő sem ellenzi a kapcsolatukat. Továbbra is volt benne egy tartás a nőtől, akit a főiskolán megelőzött a híre.

- Ügyes- ette tovább a héjában sült krumplit Márta.

- Jövőhéten még iktassunk be próbákat?- kezdeményezett beszélgetést az egyik lány, Klára.

- Természetesen- válaszolt Mariann.- Minden plusz gyakorlásra szükségünk lesz, hogy a lehető legjobbat nyújtsuk. Tudtátok, hogy a Víg helyes igazgatóhelyettese, Bacskó Ödön is ott lesz?

Márta rosszalló pillantásától rögvest elhallgattatta az ismerkedéshez kapcsolódó gondolatait.

Az est nagyszerűen telt, előkerültek a Zsolt unokatestvérének borászatából hozott borok is. Tíz körül már Márta is becsiccsentett, kipirosodott arccal mesélte az izgalmasabbnál izgalmasabb anekdotáit fiatalkorából. Zsolt elmerengett azon, hogy mennyire békés is most a kép. Lilla három barátnője a kanapén ücsörögve nevetgélnek, a tanárnő borozgatva szórakoztatja őket, Lilla pedig az ölében elfolyva szemléli a történteket. Legszívesebben örökre abban a másodpercben maradt volna, de az idő eltelt, a vendégek búcsúzkodni kezdtek. Hála Istennek Móni nem iszik alkoholt, így ő haza tudta vinni a többieket.

- Ez hihetetlen jól sikerült- mondta megkönnyebbülten Lilla, amikor becsukta az ajtót.

- Igen. Ezek közül mindegyik méltóbb legjobb barátnőd lehetne, mint Gina- célzott Gina árulására Zsolt.

- Az biztos. Viszont úgy emlékszem, ígértem neked valamit- fogta meg a férfi inggallérját Lilla.

- Nem is tudom, mi lehet az- tettetett tudatlanságot Zsolt, de hirtelen mozdulattal az ajtónak támasztotta a lányt, aki azonnal szenvedélyes csókba hívta.