A lány, aki benézett a kulcslyukon

6. Vargánya- múlt

Zsolt sosem izgult még talán ennyire, pedig minden fellépése előtt gyomorgörccsel lépett színpadra. Ma délután találkozik Polyák Lillával a kávézóban. Endrét kérte meg, hogy az utolsó órájuk után kísérje el a sarki virágoshoz, mert nem akart üres kézzel beállítani a találkozóra.

- Olyan vagy, mint egy lovag, Zsolt- forgatta a szemét barátja, miközben a rózsacsokrok között válogatott.- A csaj meg csak hatos maximum.

- Ne mókázz- emelt ki egy rózsaszín szálakból állót Zsolt.- És elsősorban úgyis az énekhangja számít.

- Attól még úgy van kifestve a szeme, mintha benézett volna egy olajos kulcslyukon.

Ezen mindketten felnevettek, majd Zsolt kifizette a gondos munkával kiválasztott rózsákat. A legdrágább parfümjét fújta magára, egy Armanit, amit még gimnázium elején kapott anyukájától, és azóta őrizgette. Endre szerint az öltöny túlzás lett volna az egyetemi kávézóba, így maradt az élére vasalt ingnél.

- Ne aggódj, pár hónap alatt valódi dívává varázsolom. Ha ez nem megy, akkor majd miután elvettem feleségül- csukta be a kis csengettyűvel ellátott ajtót Zsolt, és előkereste kocsikulcsát.

- Megijesztesz- fordult felé legjobb barátja.- Ugye nem mondod komolyan, hogy feleségül vennéd a csajt?

Zsolt maga sem tudta, mit válaszoljon. Furcsa volt neki, hogy ilyen rövid idő alatt Lilla ilyen erős érzelmeket tudott kiváltani beőle. Ezelőtt még sosem tapasztalta ezt a tűzként lobogó érzést a gyomrában és mellkasában. Akármennyire valószínűtlenül és nevetségesen hangzott, tényleg felmerült benne a házasság ötlete is.

Szerencsére a Vargánya nem volt messze, négy óra előtt pár perccel parkoltak le előtte. Endre a közelben lakott, így jól jött neki a fuvar Zsolttól. Még utoljára meglapogatta a hátát, és eltűnt a ködös időben. Zsolt megköszörülte a torkát, megigazította a gallérját, majd benyitott a kávézóba. Bent a szokásos délutáni zsongás fogadta. Szinte minden asztal foglalt volt, kivéve az az egy egy viszonylag eldugottabb sarokban, amit már jó előre lefoglalt. A pultnál Lilla álldogált elveszetten. Ide-oda forgatta a fejét, néha a falon lógó órára pillantott. Zsolt gyors léptekkel odament hozzá.

- Lilla?- érintette meg a vállát.

A lány hátrafordult, és megkönnyebbült mosoly jelent meg arcán.

- Már azt hittem, nem jön- szólt.

- Tennem kellett egy kis kitérőt- húzta elő háta mögül a hat rózsából álló csokrot.

Lilla meglepetten átvette és megköszönte. Ugyanúgy sminkelte ki magát, mint mindig, vörös rúzs színezte az ajkát, kicsit kipurult a hidegtől. Zsolt nem tudta levenni a szemét róla, amíg odakísérte az asztalukhoz.

- Szóval év végi gála- könyökölt az asztallapra Lilla.

Zsolt bólintott, de még mindig a lányból áradó virágillattal és a mosolyával volt elfoglalva.

- Milyen dal?- kérdezte Lilla, miután rendelt egy kapucsínót.

- Ismeri a Jekyll és Hyde-ot?- tért a tárgyra Zsolt.

- Olvastam- válaszolt Lilla.

Zsoltot nagyon meglepte, hogy Lilla a regényverzióra asszociált. Imponált neki, mivel ez azt jelentette, hogy nem veti meg a könyvek forgatását, ami szimpatikus volt a férfi számára.

- De a musicalről hallott már?- próbálta a színház felé terelni a szót.

- Persze. Teljesen más, mint az alaptörténet- elemezgette Lilla.

- Akkor hallotta már az Ördögi táncot is. Na, arra gondoltam, ha benne van- ismertette a kicsit sem öncélú választását Zsolt.

- Az nagyon.... erotikus- nevetett fel zavartan Lilla.

Zsolt megvonta a vállát, és belekortyolt az általa kért eszpresszóba. Nem igazán zavarta volna, ha Lillával tekereghet a színpadon, és tervei szerint addigra már ő neki se lett volna ellenvetése a dologgal kapcsolatban.

- Tudom. De zseniális- tért ki a magyarázkodás elől.

- Rendben. Beleegyezek- sóhajtott végül Lilla, Zsoltot pedig elárasztotta a győzelem édes érzése.

Ezután megtárgyalták, hogy melyikük mikor ér rá egy-egy próbára. A lány nem tudta mire vélni, hogy minek kell egy héten 2 próba fél éven keresztül, de Zsolt ügyesen bújt ki a kutyaszorítóból.

- Múlt évben normális próbaszámmal gyakoroltam az évzáróra, és hatalmas bukás lett. Nem akarom megkockáztatni- mesélte Lillának a szívszorítóan hamis történetet.

Végül megegyeztek abban, hogy legközelebb vasárnap délben találkoznak az Egyetem kis énektermében.

- Hazaviszem- kísérte ki a kávézóból este nyolc körül Lillát Zsolt.

- Igazán nem kell. Itt lakom- mutatott a pár utcára magasodó koleszépületre a lány.

- Ne mókázzon. Egy ilyen csinos hölgy nem mászkálhat este egyedül- csóválta meg a fejét, és kinyitotta Lillának a kocsija ajtaját.

A Hold lustán kúszott fel az égre, Lilla kezében pedig illatozott a hat rózsaszál. Elbúcsúztak egymástól, és bár más-más okból, de mindketten nagyon várták a vasárnapot.