Daenerys Targaryen, Viserys Targaryen és Alicent Hightower negyedik szülött gyermeke, aki meglepő módon bíbor színű szemekkel jött a világra, míg két bátyja, nővére és öccse égszínkék színűvel. Nem tudni, hogy ennek mi a pontos oka, hiszen egyedül c...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Elég volt a raboskodásból, végre nem vagyok már rabmadár. Két napot voltam bezárva a szobámba, de az legalább két évnek tűnt. Sosem éreztem még ennyire unalmasnak ezt a két napot, pedig már több napra is be voltam már zárva a szobámba. Viszont amint meghallottam ma reggel a zár kattanását az ajtómon, úgy viharoztam ki onnan, mint a vad kiscsikó ki a rétre.
Lesiettem a gyakorlótérre, mivel a két bátyám és az unokaöcséim edzeni próbáltak, én pedig csatlakozni szerettem volna hozzájuk. Tudom, ez furán hangzik, hogy egy lány inkább a vívással, a fegyverekkel és a lovakkal foglalkozik ahelyett, hogy énekelne vagy hímezne, de engem azok nem foglalnak le. Sosem foglaltak le az ilyen dolgok, nem vettem részt a táncórákon, nem tanultam énekelni, a hímzést pedig nagy ívben elkerültem.
- Hercegnő, te is csatlakozni szeretnél? - kérdezte Ser Criston.
- Igen, Ser, ha lehet. - kötöttem össze egy szalaggal a hajam, majd elvettem egy fakardot a tartóból.
- Akkor egy pillanat és Jacaerys herceg átadja a bábúját, hogy te is gyakorolhass. - mondta a lovag, mire bólintottam, és türelmesen vártam, miközben a fiúkat néztem.
Észrevettem, hogy Aemond odasétál Jace-hez, és kiveri a kardját a kezéből, mire a barna hajú fiú meglepetten nézett rá, de aztán otthagyta, így átengedte Aemondnak azt a bábút. Aegon pedig úgy beleélte magát, mintha igazi lovaggal harcolna, egészen addig, amíg az arra haladó szolgálólányok el nem vonták a figyelmét.
- Aegon! - szólt rá Ser Criston.
- Meg is nyertem az első csörtét. Az ellenfelem kegyelemért könyörög. - mondta elégedetten a bátyám.
- Új ellenfelet kapsz, szalmauraság. Lássuk velem mire mentek. Te és az öcséd. - mondta Ser Criston, majd elővett ő is egy fakardot.
- És én? - tártam szét a karom.
- Te még nem vagy elég jó. - gúnyolódott Aegon.
- Mégis elbánok veled. - motyogtam, miközben a szememet forgattam. Ezt Aegon meghallhatta, ugyanis gyilkos pillantásokkal nézett rám.
Először Aemond csapott le, de azt Ser Criston ki is védte. Aegon csapását is egyből elhárította. A lovag kihajolt minden csapás elől, miközben Aemond és Aegon folyamatosan próbálkoztak. Aztán Ser Criston ellökte magától Aegont, így majdnem letarolta Aemondot. Végül Aemond a hátára kapott egy csapást, Aegon pedig a hátsójára, amin jót nevettem.
- A fiatalabb fiúkra is ráférne egy kicsit a figyelmed, Ser Criston. - szólalt meg Ser Harwin Strong.
- Megkérdőjelezed a módszeremet, Ser? - vonta fel a szemöldökét Ser Criston.
- Én csupán azt javasoltam, hogy minden tanítványodnál alkalmazd. - vonta meg a vállát Ser Harwin.
- Akkor legyen hát. - egyezett bele a lovag. - Jacaerys, gyere, vívj Aegonnal! - ragadta meg a fiú mellvértjét, és áthúzta az Aegonnal szembeni oldalra. - A két legidősebb fivér.
- Aligha igazságos... - kezdett bele Ser Harwin, de Ser Criston közbeszólt.
- Tudod, sosem láttál igazi csatát, Ser, de amint előkerül a penge, nincs igazságos küzdelem. - mondta. - És most pengét fel... támadás!
Aegon megindult Jace felé, miközben csak hárította és hárította a fiút. Egyszer sem hagyta, hogy Jacaerys támadni tudjon. De aztán a bátyám fellökte az ifjabbik fiút, és elnevette magát. Aegon már kezdte azt hinni, hogy megnyerte a küzdelmet, amikor Jace támadni kezdett, így most a bátyám volt az, aki nem tudott visszavágni. Aztán Aegon bebújt a bábú mögé, és ráborította Jace-re azt, mire én nevetve összenéztem Aemonddal.
- Ez becstelen. - mutatott Ser Harwin Aegonra.
- Ezt bízd rám. - mondta Ser Criston, majd odalépett Aegonhoz, és suttogni kezdett hozzá.
Aztán újból megkezdődött a párbaj. Ser Criston és Ser Harwin végig informálták a fiúkat, hogy mit csináljanak, nekem pedig csak úgy cikázott a szemem a két lovag között. Éreztem a feszültséget a levegőben, ami azt súgta, hogy ennek nem lesz jó vége. Ez kezdett bebizonyosodni, amikor Aegon a földre küldte Jace-t, és addig támadta, amíg a barna hajú fiú már képtelen volt védekezni, így Ser Harwin lefogta a bátyámat.
- Hogy merészelsz hozzám érni? - kiabálta torka szakadtából Aegon.
- Vigyázz, Strong, ő a herceg. - figyelmeztette Ser Criston a lovagot.
- Erre tanítod őket? Kegyetlenségre? A gyengébbel szemben? - háborodott fel Ser harwin, miközben összeszedte a földről a fakardokat.
- Eléggé szokatlan, hogy ennyire érdekelnek a herceg leckéi, parancsnok. Más akkor ilyen kíváncsi, ha az unokatestvére a diák, vagy az öccse... vagy a fia. - mondta lenézően Ser Criston, mire Ser Harwin nekiesett a lovagnak.
Meglepetten léptem egyet hátrébb, miközben belekapaszkodtam Aemond karjába, aki közelebb húzódott hozzám. Csak néztük és néztük, ahogy a parancsnok szétveri Ser Criston arcát. Először az őrök nem akartak közbe lépni, már csak akkor, amikor látták, hogy Ser Harwin nem hagyja abba azt, amit csinál.
- Mondd ki újra! Mondd ki újra! - kiabálta fogvicsorgatva Ser Harwin, miután az őröknek sikerül leszedniük Ser Cristonról.
- Gyere, Khalessi, menjünk be. - fogta meg a kezem Aemond, és húzni kezdett befelé, míg én teljesen le voltam döbbenve úgy, hogy még levegőt is elfelejtettem venni.
Ser Harwin és édesapja, Lyonel Strong visszamentek Harrenhalba a mai incidens miatt. Lyonel nagyúr lemondott a Király Segítője posztról, hogy visszakísérhesse a fiát - meg azért, mert ő úgy gondolta, hogy a fia szégyent hozott a Strong-házra azzal, hogy ma megtámadta a Királyi Testőrség egyik lovagját. Csakhogy másnap reggel jött a hír, hogy Harrenhalban tűz ütött ki, amiben rengetegen meghaltak, köztük Ser Harwin és Lyonel nagyúr is. Nekem ez gyanús volt, hiszen pont azután ütött ki a tűz, hogy ők odamentek, ezért ez nem lehetett véletlen. Valaki direkt okozta a tüzet, amit parancsba adhattak ki, hogy felgyújtsák. Csak az a kérdés, hogy ki lehetett az, aki hideg vérrel parancsot adott ki ilyen gyilkosságra?
Erre Rhaenyra fogta magát Laenorral, meg a fiaival együtt, és elköltöztek Sárkánykőre. Bár a helyében én is elmentem volna, ugyanis elég rendes szóbeszédek jártak róla, mivel Ser Harwin rendezett jelenete még jobban felzaklatta az udvarban lakókat, így még jobban folyt a pletyka. Mert ugye eddig próbálták eltussolni az igazságot, de a történtek után ezt már nehezen lehetett.
Ezután még jobban fokozódtak az események, merthogy egyik halál hír után jött a következő. Ezentúl Hullámtörőről jött hír, hogy Laena Velaryon meghalt, és hogy holnap lesz a temetése. Én nem szándékozom oda elmenni, de sajnos kénytelen vagyok, mivel az egész család megy, csakhogy én nem akartam Jace-szel és Luke-kal találkozni. Sokkal jobb volt nélkülük Királyvár, így már Aegon se piszkálta olyan sűrűn Aemondot, ezért neki is jobb kedve volt.
