2.évad 11.rész

1K 48 3
                                    

Úgy fent megint eltelt 1 hónap. Anyám azóta is nálam dekkol, egész jó. Nem voltak gyanús telefonhívásai, nem állított be hozzánk senki az életét követelve.
Na jó ez eddig tartott, épp kopognak az ajtómon. Méghozzá kitartóan.
-Laci? lepődtem meg.
-Bocsi hogy így rád török de... viharzott el mellettem.
-Ez most nem alkalmas... próbálkoztam de lehet meg sem hallotta.
-...összevesztünk Brúnóval, úgyhogy most meghúznám magam itt. mondta tovább majd elterült a kanapén.
-Bár nagyon örülnék ha nálam csöveznél de nem sokára jön hozzám valaki. gondoltam anyára.
-Jársz valakivel? szaladt fel a szemöldöke.
-Jaj dehogyis, sokkal rosszabb, kérlek menny el. készültem kidobni de anya haza jött.
-Ezt nem hiszem el. fogtam a fejem.
-Ki a szépfiú? mérte végig.
-Most muszály menned. ragadtam karon és löktem ki az ajtón.
-Majd beszélünk. kiáltottam.
-Szóval ki volt ez a szőke herceg? Csak nem van valakid? Netán megzavartam valamit? kezdett kérdezősködni amint becsuktam az ajtót.
-Nem járok senkivel és pláne nincs szex társam, bármennyire is lennél rám büszke. nyomatékosítottam.
-Kár. húzta el a száját.
-De biztos? Nem is tudod milyen jó... kezdte volna de kiléptem az ajtón amin az előbb Laci is.
-Én ezt nem hallgatom, mennem kell dolgozni. indokoltam, és igazat is mondtam.

Késő este volt amikor már hazaértem, de amint kinyitottam az ajtót megpillantottam a hatalmas rendetlenséget. Minden fel volt forgatva. Odarohantam a szekrényemhez amiből kivolt dobálva az összes ruhám és megkerestem a karácsonyi zoknim. Üres volt, benne volt az összes spórolt pénzem, nyaralni akartam menni belőle. Sírva fakadtam, könnyek között vissza sétáltam az ajtóhoz amit nem csuktam be és most megtettem. Egy cetlire lettem figyelmes az előszoba szekrényen.
"Sajnálom majd megadom szeretlek"
Még jobban sírtam, miért csinálja ezt velem állandóan?

andii_orosz : Kérlek gyere át

spacc.official : 10 perc

Igazat mondott és 10 perc múlva becsörtetett a szobámba, ahol a térdemet ölelve sírtam az ágyamban mint egy 10 éves. Nem szólt semmit csak beült mellém és átkarolt, én meg a vállára hajtottam a fejem. Nyugtató volt, azt éreztem hogy védelmez engem.
-Nem csaltalak meg. mondta amikor megnyugodtam. Felkaptam a fejem a válláról és ránéztem.
-Azért voltam sokáig wc-n mert egy rég nem látott haverral találkoztam és beszéltünk. Aztán elmentem a wc-re és visszafelé az exem berántott egy szobába rám vetette magát és lesmárolt. Mindez egy pillanat alatt történt, és ekkor érkeztél te. mesélt. Egy pár pillanatig csak szótlanul gondolkodtam. Az érzelmek kavarogtak bennem, de egy dologban biztos voltam, kibaszottul szeretem. Elé másztam megfogtam a tarkóját és megcsókoltam.
-Járnál velem újra? váltam el tőle.
-Ez minden vágyam. nézett mélyen a szemembe. Majd újra megcsókoltam, viszont most ő szakította meg.
-Szeretlek. csillogott őszinteség és szeretet szemében.
-Én is szeretlek. mondtam és azt hiszem még sosem hangzott ilyen őszintén a számból. Ismét csókba akartam invitálni de az ujját a számra rakta.
-Holnap hajnalban 2 hétre nyaralni megyek Dubai-ba Brúnóval. váltott szomorúra a tekintete.

"Oh Oh szerelmem essünk bele egymásba csak ketten"

Köszönöm szépen az 1K vote-ot!🎉❤️

ℕ𝕪𝕖𝕝𝕧𝕖𝕕 𝕒 𝕤𝕫á𝕞𝕓𝕒𝕟 [𝕋ó𝕥𝕙 𝕃á𝕤𝕫𝕝ó 𝕗𝕗.] 𝟙𝟠+ befejezettDonde viven las historias. Descúbrelo ahora