Epilógus

1.4K 54 5
                                    

‼️Akit érdekel mi lesz ezek után olvassa el a lenti kis szösszenetem‼️

~ 2 hét múlva ~
Úgy izgulok, Laci ma jön haza és nagyon várom. Olyan rossz volt hogy a kibékülésünk után ment el. Mint a szerelmes könyvek ahol valami okból kifolyólag csak egy napig lehetnek együtt a szerelmesek.
Sári néhányszor nálam aludt, hogy ne legyünk magányosak. Bár inkább én mert ő amúgy is a barátnőivel lakik. Na tehát épp vele várjuk a fiúkat a reptéren. Háromnegyed órája várjuk őket ha egész pontos akarok lenni. Tudom mert minden percben néztem az időt, valamint le se ültem, fel és alá járkáltam Sári előtt. Szegény, nem csodálnám ha elszédült volna.
-Szívem van hogy a repülők késnek ez normális de kérlek ülj le. fogta meg gyengéden a kezem de már nem figyeltem rá mert megpillantottam őt. Olyan sebességgel kezdtem felé futni mintha az aranyérem lenne a cél a 200 méteresen. Széttárta nekem a karjait és én egyenesen belefutottam. Még szerencse hogy a méretbeli különbségek miatt nem tudtam letarolni.
Szorítottam magamhoz mintha nem lenne holnap és mélyen lélegeztem be az illatát. Nem voltam én idáig ilyen romantikus meg érzelgős típus de ő ezt hozza ki belőlem. Időközben Sára is mellénk ért és persze nagyon nevetett.
Nagyon szoktam forgatni a szemem ha egy pár nyilvános helyen falja egymást de most nem tudtam megállni. Megfogtam a tarkóját és  magamhoz húztam. Isteniek az ajkai de komolyan. Ja és nem arra gondoltam amikor egy üdvözlő csókot vagy rég találkoztunk csókot látok, hanem a rendes nyalifalira, amit mi is épp folytatunk köhöm, köhöm.
-A kis kapzsi. halottam meg Brúnó hangját.
-Tes mondtad hogy éhes vagy na de hogy ennyire. váltunk el az újabb megszólalására és elindultunk a kijárat felé kézenfogva, miközben a tenyerem Brúnó tarkóján csattant. Azé na, tudta már merre hány méter. Amin Sára újfent jót derült.
-Majd még folytatjuk. adott egy gyors szájra puszit Laci.
-Ő Laci nem megyünk sehova. torpant meg Brúnó. Amire csak kérdőn néztünk rá.
-A nagy találkozásban majdnem elfejtetted amit terveztél. utalt valamire a blöki.
-Persze. mondta a szöszi és elém ugrott.
-Andi... térdelt le elém, továbbra is a kezemet fogva. Nem csak én de Sári is nagyon meglepődött, Brúnó meg csak keresztbe font karokkal állt "ez az én srácom" arckifejezéssel.
-Senki mást nem akarok mert tudom hogy te vagy az igazi, annyi mindenen mentünk már át hozzám jössz? vette elő a gyűrűt.
-De mielőtt megijednél had vázoljam a tervünket. nézett félszemmel cinkosára.
-Igen. szakítottam félbe.
-Bármit mondasz igen. bólogattam.
-Oké tehát igen. húzta fel a gyűrűt és felállt.
-Na szóval a terv úgy hangzik, hogy másfél óra múlva indul egy gép a Bahamák-ra. Veszünk 4 jegyet és kint keresünk valakit aki összead. Itt vannak a tanúink... mutatott Sárára és barátjára.
-... nem lesz itthon törvényes de egy felejthetetlen élmény, mi még amúgy fiatalok vagyunk a rendes házassághoz, de mi tudni fogjuk hogy van ez a láthatatlan kötelék. Valamint ez egy fogadalom is hogyha idősebbek leszünk elveszlek papír szerint is. beszélt levegő vétel nélkül.
-Laci... szóltam hogy befejezze.
-Benne vagyok. mondtam.
Azt hiszem a boldogságunk leírhatatlan volt.
Megöleltük, megcsókoltuk egymást majd Sáriékkal is összeölelkeztünk.

Pontosan azt tettük amit Laci mondott. Vettünk négy jegyet, a gépen kerestünk szállást. Megérkeztünk és tudtuk hogy a tengerparton lesz az esküvőnk. Keresni is kezdtünk egy anyakönyveztetőt, papot, plébánost, szerzetest, püspököt, apácát tökmindegy vol kit, nyílván nem találtunk. A legkorábbi időpont amit kaptunk 2 hét múlvára szólt, mi pedig nem terveztünk addig maradni. Főleg hogy nálam és barátosnémnál egy telefonon és pénztárcán kívűl semmi nincs. Meg még ráadásul ez az egész egy spontán döntés és kaland ha várni kell nem jó, mi most szeretnénk. Végső elkeseredésükben beültünk egy kiskocsmába ahol szóba elegyedtünk egy jókedvű spanyol csávóval aki kint él és mondta hogy ő összead minket. Elvégzett még 100 éve egy anyakönyveztető tanfolyamot, úgyhogy miért is ne, ezért jöttünk.

Tehát az esküvőt másnap délután tartottuk a tengerparton. Azért egy nappal később mert ruhát kellett venni. Egy kis helyi üzletben vettünk Sárival egy kis fehér ruhácskát, Brunyesz meg Lacival vásárolt egy inget a farmer rövidgatyájához. A szertartásból semmit nem értettünk mert spanyolul hablatyolt, de akkor is olyan meghitt volt a pillanat hogy azt senki nem veheti el tőlünk. Mondtunk egymásnak egy - egy fogadalmat majd végül beleírtuk a nevünket a homokba a tanukkal együtt, ezzel "aláírtuk a házasság kötésünket". Estig táncoltunk és szórakoztunk aztán visszamentünk a szállásra.
-Fürödj le aztán elhálhatjuk a nászt. túrtam a hajába.
-Rendben. csókolt meg. Egy kis ideig ültem az ágyon aztán nagyon zavarta a szemem a rendetlenség a komódon, így odamentem. Egy füzet volt és egy csomó papír. Nem nézegettem meg őket csak belerendeztem a füzetbe és felemeltem, hogy beletegyem a bőröndjébe mert holnap megyünk haza. Amikor felemeltem kiesett belőle egy lap, miközben föl vettem végig futott rajta a tekintetem. Egy dalszöveg volt.
-Vakmeleg. olvastam fel a címet. Most lesz az első veszekedésünk házaspárként.
-Lászlóó! kiabáltam.
-Jézus mi van. jött ki egy törölközővel a derekán.
-Írtál egy dalt a szexuális életünkről? emeltem fel a lapot.
-Az a kettőnk szerelmi sztorija, ne légy dühös. nézett aranyosan.
-De de mi ez... nyafiztam.
-Vakmeleg ahogy rázza az ágyban, utánna meg a kádban. Nyelved a számban...

The end

Na haliho mindenkinek, nagyon sok volt ez az év ezért úgy döntöttem hogy szünetre megyek. De ne csüggedjen senki aki szereti a könyveimet mert több projekt is készülőben van. Szeptembernél előbb biztos nem jövök vissza közétek. De nyáron is gőz erővel folytatom az írást. Remélem akkor is velem tartotok. Ha vissza tértem mindenki mesélheti a koncert élményeit.🥹❤️
Ui: Kérlek írjatok néhány sor véleményt erről a munkámról is. Konstruktiv kritikát is szívesen fogadok. Valamint vote-olni se feledjetek.🫶
Sok puszi Szinbi❤️❤️

ℕ𝕪𝕖𝕝𝕧𝕖𝕕 𝕒 𝕤𝕫á𝕞𝕓𝕒𝕟 [𝕋ó𝕥𝕙 𝕃á𝕤𝕫𝕝ó 𝕗𝕗.] 𝟙𝟠+ befejezettOnde histórias criam vida. Descubra agora