Ígérem mindhárman kellettek

11. Fejezet

Boldogan keltem fel tudván, hogy este Dylannal randizom, őszintén kissé ideges is voltam. De ki nem lenne az? Mégiscsak egy alfa hímmel vacsorázom.
A nap lassan telt el, próbáltam a munkával foglalkozni, ám csak azt vártam mikor lesz már hét óra. Óránként néztem a telefonom kijelzőjére, lomhán telt az idő. Miért van az, ha várunk valamit lassabban telik az idő mint amúgy, viszont ha ott vagyunk és avval akivel lenni akarunk fénysebességgel rohan az idő.
Alig volt négy óra mikor neki láttam készülődni, lezuhanyoztam, hajat mostam, szőrtelenítettem. Mangós testvajjal bekentem a forró vízben kiszáradt bőrömet, imádom a gyümölcsös illatokat. Lágy hullámokat varázsoltam hajamból, bal oldalt egy fekete csattal feltűztem hajam egy részét, hogy látni engedje arcomat. A sminkelést nem vittem túlzásba, próbáltam a természetesség határán belül maradni. Eltüntettem a bőr hibáimat, hosszú szempillákat varázsoltam magamnak, csillogó szájfénnyel emeltem ki ajkamat.
Belenéztem a tükörbe méregetem magam, ezt az érzést a fiúk sohasem értik meg milyen különlegesnek érezzük magunkat, amikor azt a kinézetet értük el amit akartunk. Annyi önbizalmat ad egy smink, egy szépen elrendezett haj.
Világos kék testre simuló ruhámat vettem fel, ami a mellrészemet kiemelte, azt a keveset is ami van, de természetesen nem kihivalkodóan. Pántját megigazítom a vállamon, a ruha a térdem felet ér végett, elegáns hatást keltve. Jól választottam. Ezüst ékszereket aggattam magamra.Fehér magassarkú vettem fel ugyanolyan színű táskával. Tetszett a végeredmény és remélem Dylannak is tetszeni fog.
Lesétálok a recepcióra Dylan már ott vár engem fehér ingben, sötétkék öltönynadrágban, barna cipőben és övvel. Haját hátra fésülte, kissé borostás álla észvesztően dögös megjelenést adott neki. Felcsillant a szeme amikor meglátott, elismerően bólint, amitől mosoly jelenik meg arcomon.
-Káprázatosan nézel ki.- feleli mélyet szippantva a levegőből.
-Köszönöm, te is nagyon jól nézel ki.- válaszolom ő csak elmosolyodik. Így még szexibb, ha ez lehetséges.
-Különös, összeöltöztünk.- mutatok magunkra, kék szettünk jól megy egymáshoz. Lenéz nadrágjára, aztán vissza rám.  
-Valóban. Micsoda véletlen. -helyeslően bólint, ezt követően elém áll, orrunk szinte majdnem összeér végül hozza teszi.-Így mindenki látja, majd, hogy hozzám tartózol.- búgja önelégülten. Zavartan csak pislogok.
Furcsa remegés lesz ura rajtam, próbálom megregulázni gondolataimat és testemet egyaránt, hatással van rám. Izgulok, alapvetően nem szoktam, főleg nem férfiak társágában ez most kicsit más, Dylan véleménye úgy érzem számít. Tetszeni akarok neki, így ha tartoznom kell valahova akkor hozza szívesen.
-Mehetünk?- kérdezi kedvesen, majd előre mutat.
-Igen.- egymás mellett megyünk a hotel étterme felé, Dylan keze egyszer csak a derekamra siklik, amitől legszívesebben felvisítanék, de úgy teszek, mintha meg sem éreztem volna. Igyekszem felnőtt nőként viselkedni, nem pedig úgy, mint egy tinédzser lány, viszont elég nehéz ha egy ilyen férfi nagy és melege keze a derekadon pihen.

A hotel étterme nem volt nagy de annál hangulatosabb, olyan akárcsak a bár, de csak színekben, a bézs és barna dominál, kerek asztalokon tört fehér terítő pihen, friss fehér virágokkal ellátva. Meghitt a világítás. Egy pincér sétál felénk.
-Üdvözlöm önöket. Van asztal foglalásuk ?- kérdezte a pincér udvariasan.
-Igen, Dylan névre.- a pincér az asztalunkhoz kísér, az étterem egyik zugába ahol két személynek van megterítve. Örültem, hogy Dylan mindennel számolt és asztalt is foglalt nekünk, nekem eszembe sem jutott volna. Minden asztalon az állt, hogy foglalt. Mégis a miénk volt a legjobb helyen, kicsit elszigetelve a többitől, így jobban tudunk egymásra koncentrálni. Az ülésrend sem az a tipikus egymással szembeni volt, hanem Dylan jobb oldalán ültem, nem tudom, hogy így kérte vagy sem, de sokkal közelebb ült így hozzám, szinte egy karnyújtásnyira.

Dylan rendelt egy üveg vörös bort, a pincér elénk tette a menüt és távozott. Olvasni kezdem  az étlapot, Dylan pillantását magamon érzem, szemébe nézek.
-Mi az?- kérdezem, zavaromban. Felfal a tekintetével, ettől gyorsabban veszem a levegőt.
-Örülök, hogy elfogadtad a vacsora meghívásomat.- kortyol egyet a borból szemét nem veszi le rólam.
-Nem volt más választásom .- cukkolom, szórakozottan felvonom a szemöldökömet. Viszont ő nem nevet, szigorú a tekintete.
-Ezek szerint ez csak egy kényszer?- kezét a térdemre teszi az asztalterítő alatt, amikor látja, hogy nem tolom el magamtól megszorítja és felfelé halad a combomig. Pulzusom megemelkedik. Kezemet a kezére teszem.
-Addig nem kényszer míg akarom.- válaszolom rekedtes hangon. Dylan apró köröket ír le ujjaival a combomon, amitől libabőrős leszek.
-És akarod?- pillantása gyilkos azt akarja, hogy kimondjam bármit is gondolok, ez a férfi megőrjít, kezd meleg lenni itt, a beszélgetés teljesen más vizekre evezett. Az sem segít, hogy gyengéden cirógatja combom. Nyelek egyet, kiszáradt a torkom.
-Azt, hiszem én akarom csak igazán.- súgom, hátra dől a széken, önelégült képet vág, lassan elhúzza kezét a combomról. Bőröm visszaköveteli érintését, de hiába.
-Azt majd meglátjuk.- mondja kimértem.

A pincér jön felénk, felveszi a rendelésünket, én steaket kértem salátával, Dylan pedig lazacot párolt zöldséggel.
Az étel isteni volt, ilyen szaftos húst még életemben nem ettem. Majdnem felért egy orgazmussal, de csak majdnem.
-Na és mivel foglalkozol ?- érdeklődik Dylan, miután befejeztük a vacsorát.
- Könyvelő vagyok, semmi izgalmas.-felveszem én is a csevegő hangom. Tettetett csalódottság látszik arcán, tudom mire megy ki a játék.
-Csalódott vagyok, azt hittem amazon vagy.- kacérkodik velem.
-Lehet másodállásban az vagyok.- vetem fel. Nevetésbe törünk ki.
- Hozhatók még valamit?- kérdezi a pincér, Dylan kíváncsian figyel, hogy szeretnék-e valamit.
-Nem, tele vagyok. Köszönöm.-felelem.
-Akkor ennyi lesz, a számlát terhelje a szobámra, kérem.- a pincér ezzel elmegy.
-Felezhetjük is a vacsora árat, ha szeretnéd.- ajánlom fel és kortyolok a borból.
-Erre semmi szükség. Jól éreztem magam ma este veled.- kigombolja ingén a felső két gombot. Lazít.
-Folytathatnak az estét nálam.-ez nem kérdés volt sokkal inkább kijelentés.
-Nincs ellenvetésem.- felsegít a székről.

Beszállva a liftbe észreveszem, hogy a legfelső gombot nyomta meg, ahol a lakosztályok vannak, érdekes, nem kevés pénzbe kerülnek. Lift hamar megérkezik a legfelső emeletre, kilépünk, majd követem Dylant, így most én is megnézhetem magamnak a formás seggét, széles hátat, biztos sokat gyúr, megáll a 301 ajtónál. Kinyitja az ajtót előre enged, csodaszép lakosztály háromszor nagyobb, mint az enyém, fehér csempe, sötét bútorokkal, nagy ablakokkal ellátva.
Összehúzom a szemem.
-Szóval neked tényleg lakosztályod van.-vetem oda bohókásan, megrántja a vállat.
- Töltök még egy kis bort.- két poharat vesz elő megtölti vörös nedűvel, utána átnyújtja nekem. Koccintunk egymás szemébe nézve iszunk az italból.
-Vártam már, hogy kettesben legyünk.-Dylan közelebb lép, kezével végig simít arcomon. Nem akarok elgyengülni, viszont legszívesebben belevetném magam a karjába és hagynám, hogy kénye kedve szerint éljen velem.
-Megint úgy nézel rám, Jana.- kifújja a levegőt.- Nem tudom meddig tudok ellenállni ennek a nézésnek.
-Akkor ne állj ellen.-reszket a hangom, Dylan orra kitágul, szeme elkerekedik, nekem esik. Ajka megtalálja az enyémet, mohón mindent elvesz. Mennyien csókol. Beleharapok alsó ajkába, mire ő belenyög a számba, kezemmel kemény izmos karjába kapaszkodók, alig vártam, hogy megérinthessem.
Kiszakad a csókból, megfordít lehúzza ruhám cipzárját olyan gyorsan történik minden, hogy megszédülők. Fehér fehérneműben állok háttal Dylannak, belecsókol nyakamba, aztán vállamba, hátamon halad lefelé apró érzéki harapásokkal egészen fenekemig. Rámarkol feszes fenekemre, végig nyalja, ezt követően erősen rácsap. Apró nyögések hagyjak el a számat.
- Vetkőztess le!-utasít Dylan, kigombolom az inget amilyen gyorsan csak tudom, kicsatolom az övet, nadrágját, boxer alsójával együtt lehúzom. Merevedése láttán, a vágy teljesen elbódít. Farka sokkal nagyobb és vastagabb, mint amit elképzeltem, de ez nem tántorít el akarom őt. Most én esem neki, erősen szájon csókolom, lábujjhegyen állva húzom őt magamhoz, hirtelen felkap, lábam dereka köre fonom.
-Dugj meg!-súgom kéjesen a fülébe.
-Annál többet tervezek veled tenni..