Ígérem mindhárman kellettek

14. Fejezet

Két évvel ez előtt...
Pánik lesz úrra rajtam, két perc késésben vagyok, amikor bekopogok Nick ajtaján. Nevetségesnek tűnhet, de valószínűleg nagy büntetést fogok kapni, Nick utálja ha kések, eddig soha nem is volt rá példa, csak az a hülye délutáni forgalom. Várok, de az ajtó nem nyílik, ami nem túl jó előjel. Abban reménykedem, hogy megenyhül ha látja az ő igényei szerint vagyok felöltözve, kisminkelve, sőt a hajamat is úgy fontam be, ahogyan neki tetszik. A karórámra pillantok újabb két perc telt el, de ekkor kinyitja az ajtót. Tudom, hogy szándékosan váratott meg, ezt nem úszom meg. Nick kimért, szőkés barna haja kontyba tűzve, kék szeme világít markáns arcán. Fehér pólóban és kék farmernadrágban van, laza a stílus, tekintette viszont komoly.
-Ne haragudj, hogy késtem. A-a.. forgalom szörnyű ma.- kicsit dadogva, félénken hagyják el a szavak a számat. Feszengek. Hol rá, hol a padlóra nézek. Nem tudom meddig álltunk így, de amikor újra rápillantottam, kezével elkapta az arcomat. Szorosan fogta közre így az szám csücsörítet, behúzott, hogy ne kint álljak, egyből a falnak nyomott. Legszívesebben elsírtam volna magam, a tekintette olyan vad volt, mint egy állatnak aki bármit képes megtenni, hogy a préda nála maradjon.
Egyre közelebb jött felém, míg ajkaink éppenhogy összeértek, éreztem mentolos leheletét, friss illata bekúszott az orromba, várt engem.
-Miért csinálod ezt velem? Miért kéred, hogy bántsalak?- sóvárgó fájdalmas a hangja, homlokát az enyémnek nyomja, lehunyva a szemét. Mibe kevertem magam?
Nem tudok megszólalni,igaz nem is akarok hiszen már úgysem ment meg semmi, megfog büntetni.
-Ma azt terveztem, hogy felfedező napot tartunk, de elrontottad Jana.- sóhajt egyet, én lélegezni sem bírok, a felfedező nap azt jelenti, hogy addig játszik velem, míg garantáltan elélvezek, nem csak egyszer, hanem ahányszor csak akarok, szinten nagy szó, ugyanis az orgazmusaim is az övek, van, hogy napi egyet érdemlek, vagy egyet sem Nick megítélése szerint persze és itt vannak a felfedező napok amik csak az enyémek.
Hüvelykujját végig húzza dús ajkamon, aztán figyelmeztetés nélkül teljes hosszábba lenyomja a torkomon, egyből öklendezni kezdem, könnybe lábad a szemem, ellenkeznék de avval csak szítanám az amúgy is tomboló tűzvészt. Kihúzza hüvelykujját, utána rögtön bedugja mutató és középső ujját, most viszont már figyelek nem ér váratlanul, így befogadom nem öklendezem csak gyengéden közre fogom ujjait.
-Szopd!- szinte üvölti, parancsát. Úgy teszek habozás nélkül, kéjesen, mintha csak a farka lenne ujjai helyet. Cirógatom nyelvemmel, szívóm, kényeztettem, mindent beleadok, legjobb tudásom szerint szopom ujjait. Hümmög.
-Szeretem a szádat Jana és a farkam is szeretni fogja. Menj a helységbe, két perc múlva ott leszek, várj a megszokott pózban, fehérneműben.- utasít és elenged. Sietősen a helység felé veszem az irányt.
A helység a lakás azon része ahol leginkább szexelünk, szürke hangszigeteltek a falai, nem túl bátorságos, de szándékosan nem kedves és bizalomkeltő. Fekete, különböző bőr textúrájú bútorokkal ellátva, falakon mindféle szexuális segédeszközök kaptak helyet, bilincsek, korbácsok, fenyítők, szájpeckek, kötelek. Itt minden megtalálható , sőt még egy Andráskereszt is van a falra szerelve.
Leveszem a ruháimat, gondosan összehajtva a fekete kanapéra teszem, Nick utálja ha rendetlenség van. Próbálom összeszedni magam, megállok a fekete kör alakú szőnyegen ami a szoba közepén van lehajtott fejjel, fehérneműben várom. Légzésemre koncentrálok, mikor belép az ajtón. Kezeimet hátra fogja és összeköti szorosan, tudatosan vékony kötelet választott, mert ez sokkal jobban vágja a csuklómat. Vállamra teszi a kezét, majd erősen lenyom, térdre ereszkedem. Még mögöttem áll, ahogyan cipzárja hangja hallatszik, lehúzza nadrágját és elém lép. Kezét az állam alá teszi, így rá kell nézek. Pucéran áll előttem, kidolgozott hasizma vonzza a tekintetem, fenséges látványt nyújt, bekell vallani. Farka is áll, szinte sóvárog, hogy bekapjam.
- A szemembe néz!- szól ellenkezést nem tűrő hangon.- Tetszik amit látsz? Miért van az, hogy téged mindig elárul az a kibaszott szép szemed? Következő alkalomkor úgy látom az önkontrollt kell megtanuljunk.- belemarkol a fonatomba, úgy hogy fájón. Próbálom megtartani magam, de kezeim nélkül egyensúlyomat is nehezebb tartani, ráadásul égeti a csuklómat a kötél. Fáj.
-Tetszik a hajad, és ez a kis halvány rózsaszín fehérnemű, hmm. Újnak tűnik. Szerettél volna nekem tetszeni ? Szeretted volna ha megbaszlak ma?- körbe jár.
-Válaszolj Jana!- újra előttem áll. Nyelek, megköszörülőm a torkomat. Legártatlanabb tekintetemmel nézek fel rá, tudom, hogy ez beindítja. Látom, megnyalja a száját, nem tudatosan csinálja, inkább ösztönösen.
-Igen, szeretnék neked tetszeni.- magamat is megleptem, olyan nyugodt ártatlan hangon válaszolok.
-Tovább!- parancsolja, tudtam ő most mindent elvesz tőlem.
-Igen, szeretném ha..- hezitálók, de nem sokáig, csak nem szeretem az ilyen vulgáris jeleneteket.-.. ha megbasznál ma.- kimondtam, ő pedig büszke volt magára. Ismerjük egymást, tudja, hogy nem szeretem ha így kell beszéljek, persze őt nem érdekli. Minden áron le akar igázni. Gonosz mosoly jelenik meg arcán, ami látni engedi tökéletes fogsorát. Ez a pasi maga az ördög, vagyis sokkal rosszabb tőle.
-Nyújts ki a nyelved.- már ki is nyújtottam.
Makkját nyelvemre nyomja, óvatosan megnyalom mindvégig a szemébe nézek, kár, hogy nem foghatom meg az erekcióját.
-Most pedig szopd! - pont, mint az ujjaival most a farkával is belém nyomul teljesen, fuldokló hangot adok ki, behunyom a szemem, koncentrálok.
-Néz rám! - üvölti Nick. Ráemelem tekintetem. Csak egyre inkább nyomul előre, nem akadályozhatom meg ugyanis kezeim fogságban vannak, így mindent elvesz, könnyek csordogálnak le arcomon, a levegőt is kapkodom. Úgy szopom a farkát, ahogyan ő akarja, és ő gyorsan, keményen akarja. Mintha eddig nem lett volna vastag és kemény most még inkább az, beindítja, hogy szenvedni lát. A számban nagyobbra nő. Nem tudom meddig bírom, egyre inkább ki-be húzza vaskos farkát a számból. De nem fogom feladni.
Két levegő vétel között, nyelvemmel is körbeölelem felveszem a tempót. Bevallom nehezebb volt a kezeim nélkül.
Nick nem az fajta férfi aki hamar elmegy, meg kell dolgozni minden cseppjéért. Fáradhatatlanul dolgozom rajta, végig a szemébe nézek, vad, elemi erő hajtja belém újra és újra. Talán egy óra is eltelik így mire elélvez, gondoskodik róla, hogy mindet lenyeljem.
Megteszem neki ezt is. Lerogyok, fáradtan. Szemeim könnyesek, csuklómat továbbra is vágja, csípi a kötél, lábaim elzsibbadtak. Úgy veszem a levegőt, mintha eddig nem lett volna a szobában. Nick felállít, eloldozz és a fapadhoz vezet, hát nem úszom meg. Reszketek kezei alatt, megremeg a lábam és ráesek, persze ő erősen fog így csak neki dőlök. Nem sajnál, őszintén én sem magamat, megérdemlem.
-Akarod, hogy abba hagyjuk Jana?- kék szeme komolyan méreget, de ha most nem fejezzük be amit elkezdtünk többet nem jöhetek vissza és én még képtelen vagyok elengedi ezt a férfit. Megszállottan oda vagyok értve, mert csak ő tud úgy kielégíteni, ahogyan más nem.
Összeszedem magam egyedül megtámaszkodom. Intem a fejemmel, hogy nem akarom abbahagyni. Bátorítóan megpaskolja a fenekem. Oda kísér a padhoz, már tudom a járást, felállok a kis lépcsőfokra és ráhasalok, kezeimet előre nyújtom, csuklómon a bőr felsértve vörösen izzik. Amint a bőr bilincs a csuklómra kerül, szorosan behunyom a szemem, kegyetlenül fáj. Nick mögém kerül, lehúzza bugyimat, ezt követően lábaimat szét rúgja így terpeszben állok.
- Hány órából áll egy nap Jana?- dörmögi a kérdését. Tudom, mire megy ki a játék.
-Huszonnégy órából.- hangomon tisztán érzékelhető, hogy beletörődtem sorsomba.
-Hányszor kapsz ma a ostorral Jana?- legszívesebben nem válaszoltam volna, de nem kellettek a plusz ütések. Lehunytam a szemem.
-Huszonnégyszer.- amint kimondtam, lesújtott, nekem most nem kellett számolni és hálás voltam, nem sírtam, csak azt vártam, hogy vége legyen.
Az első ütés csípet, a hetediknél megremegett az ajkam, tizennégynél reszketni kezdtem, húszadiknál elzsibbadtam, itt már nem tudtam visszatartani, hangosan felsírtam.
-Huszonnégy!- ahogy kimondta és ütött megkönnyebbültem. Vége.
A bilincs eleresztett, már nem láttam semmit. Nick ajkai csókoltak szenvedélyesen, és felkapott a kezébe.
Huszonnégy ütést kaptam, mert két percet késtem..
Mégsem hagytam el, ezek után sem, pedig ez csak a kezdet volt.