Ígérem mindhárman kellettek

18. Fejezet

Négy évvel ez előtt..
Megmagyarázhatatlan szabadság és félelem járt át, miközben megszabadultam ruháimtól, óvatosan körbe néztem, mire Ami megbökött a vállamnál.
-Ne feszengj! Ez itt normális.
-Tudom, csak még soha nem voltam ez előtt ilyen helyen, nekem ez új.- vallom be, aztán magam köré tekerek ez törölközőt. Nem feszengek, igazából csak nem rajongok az ötlettől, hogy ennyi ember előtt pucéran vagyok. Viszont a nudista wellness részlegen bizony előírt szabály, ruha nélkül flangálni. Ki gondolta volna igaz? 
Ami barátnőm, pedig kifejezetten szeret ilyen helyekre járni, sőt ragaszkodott ehhez a ,,relaxációs'' naphoz, igen ő így nevezete, és mivel átutaztam néhány országot, hogy itt legyek vele, természetesen belementem.
Párizs a romantika városa, nem de? Most már a az én részemről a merészséggé is. Amikor bejelentette, Ami, hogy elköltözik nem lepődtem meg. Egyszerűen fogta magát összepakolt és ide utazott. Tudtam, hogy hóbortos, a szeszély mindenütt körülölelte, anélkül, hogy ártana neki. Imádom benne, hogy ilyen spontán, egyedi, merész, azt is kimondja, amit mások még gondolni sem mernek.
-Itt legalább nem zebra mintásra fogunk lebarnulni.- barátnőm szabadon akárcsak egy kecses puma, meztelenül ment előttem, én pedig követtem a helyünkre. Öltözőből egyenesen a szabadba megyünk, ha barátnőm puma én valami kevésbbé kecses állat vagyok mellette, mondjuk egy felénk koala, ami cuki de mégsem egy puma.
-Azta!- ámuldoztam, miközben a napozóágyakhoz sétáltunk. Tetőrészlegen helyezkedett el a ,, pucér részleg'' én csak így hívom. Két tégla és egy T alakú medencével. Ebből a T alakú bentről nyíl a szabadba és olyan kilátást biztosított, hogy már nem is zavart, hogy csupaszon kell legyek. A végtelen medencéből az egész várost lehetett látni, minket viszont senki nem láthatott, mivel a fák körülölelték ezt a hatalmas épületet, amiért hálás voltam.
-Bekened a hátam ?- fordul felém Ami, őt persze nem varázsolta el a hely, sokszor jár hasonló fürdőkön. Nyomok egy kisebb adag naptejet a kezembe, majd eloszlatom barnás bőrén.
-Úgy látom szeretnek az öregek ide járni.- jegyzem meg körbe nézve. Pucéran, csendben fekszenek a napágyukon vagy úszkálnak a medencékben.
-Igen ők nem feszengenek, hogy valaki éppen őket lesi, mert senki nem kiváncsi a szottyat testükre.- Ami szavai hallatán csak forgattam a szemem.
-Nem érzed magát kellemetlenül, hogy mi vagyunk szinte az egyetlen húszad évesek itt?- kérdeztem tőle, közben mutattam neki, hogy most az én hátam jön, bekenés terén.
-Nem, teszek a vénekre. Fizettem, hogy itt legyek és nem csak öregek járnak ide, hanem sportolók is, mindig akad egy jó pasi is. Kész vagy!- simít végig a hátamon utoljára.
Persze itt nem csak gyógymedencék vannak, hanem különböző hőmérsékletű szaunák, masszőrök, meditációs termek amíg igazán jól jönnek öregeknek és a sportolónak egyaránt. A fáradt csontok itt megpihenek, az sajgó ízületek pedig enyhülnek.
-Miért érzem, azt, hogy néhány vénember itt perverz?- súgom oda barátnőmnek csak úgy, hogy ő hallja és kényelembe helyezem magam a napágyon amennyire csak lehetséges ez itt, majd szememre csúsztattam  a napszemüveget.
-Az összes francia perverz. Nézd azt a vénembert a medencében, amióta ide ültünk csak minket sasól, élvezné, ha a combom a dereka köré fonnám még akkor is, ha nem bírna felemelni sőt, bekapna három viagrát csak hogy működjön a bré..
-Jó elég, hagyd abba undorító vagy!- szakítom félbe, borzongás fut végig a gerincem mentén.
Huszonnégy éves vagyok és már nem vagyok tized éves, sem szűz mégis a szex messze állt tőlem, nem mintha én akartam volna így egyszerűen csak így alakult. Egyszer volt intim kapcsolatom az egyetem alatt ami miatt szégyelltem magam, bár nem szégyellni való volt, hogy csak egy fiúval voltam, de mégis így éreztem. A lényeg az, hogy semmilyen körülmények között, nem szeretnék öreg tatákat elképzelni bevetés közben.
-Lazíts, ártalmatlanok a papák.- barátnőm szemére tolja barna keretes napszemüvegét, bedugja a fülébe a fülhallgatót, vízszintesbe fekve élvezi a napot.
Körbe nézve úgy konstalálóm igaza volt Aminak, az az öregember folyamatosan ránk ránk pillant, ijesztő és szánalmas is egyben. Teátrálisan elcsapom a fejem előveszem az egyik könyvem, majd kizárva mindent és mindenkit olvasni kezdek, közben hagyom, hogy a nap barnára csókolja fedetlen testemet.