A kastély titka

1. fejezet

Vladimir pov.
Mikor hazaértünk magamhoz öleltem a lányomat és halkan dudoltam egy lágy altatót neki. Folyton a testvérem járt az eszemben, hogy mit is tehetnék? Beszélnem kell vele, szemtől szemben. Belle halkan szuszogott a vállamon, így bevittem a szobába és lefektettem a kiságyába. Mikor megfordultam láttam, hogy Igor is alszik. Egy könyv volt a mellkasán és még ruhában volt. Óvatosan elfektettem és kivettem a keze alól a fekete iratot. Ekkor már láthattam a címét: A pokol mestersége Tehát tényleg úgy véli, hogy Valentinenek köze van egy kovácsmesterhez. Nyomtam egy csókot a homlokára és betakartam őt, majd elindultam kifelé a könyvtárba. Apám a tudományok embere, de komoly gyűjteménye van varázslatokból is. Megtaláltam, hogy hogyan kell használni a mágikus tükröt. Beállítottam, hogy láthassam a testvérem, de nem mutatott semmit.
– Francba! — morogtam dühösen.
— Nem tudom mire készülsz, de már most látom, hogy nem kéne megtenned! — hallatszódott mögülem. Raoul állt az ajtóban. Hálóingben volt és keresztbe tett kézzel nézett rám.
– Mit keresel te itt? – kérdeztem a hajamba túrva.
– Adrian alszik és hallottalak felkelni! Mit művelsz?
– Nem mondhatom el. — pillantottam rá.
— Ha a családodat véded, ne aggódj! Szeretem Adriant, de nem vagyok hivatalosan a család tagja, tehát nem kell elmondanom senkinek semmit. — lépett elém és a vállamra tette a kezét. Megadóan felsóhajtottam és elmondtam neki mindent. – Szóval a rég elveszett testvéred életben van, valószínűleg együtt dolgozik egy kovácsmesterrel és az is lehet, hogy Stájerország háborúra készül. – foglalta össze tömören a dolgokat.
– Nem tudjuk pontosan mi folyik itt. Nem engedhetem, hogy Igor és Belle belefollyanak ebbe! Itt az ideje, hogy az a Tepes legyek, akinek neveltek. — mondtam elszántan.
— Oké, segítek! — felelte komolyan ő is.
— Mi? — kérdeztem meglepődötten.
— Nekem is ott van Adrian. Végre valaki szeret, olyannak, amilyen vagyok. Bármit megteszek a testvéredért, és te se tudsz megállítani. Szóval mi a terved?
– Mivel Valentinet nem tudom megtalálni, megpróbálom ezt a Hectort.
— Oké! — mondta és együtt átállítottuk a tükröt. Azonnal felbukkant előttünk egy szürke hajú fiatalember. Valamit leírt, de a szemei olyanok voltak mintha a lelke kiszakadt volna.