Igor egy fiatal vadász, aki vadászat közben elteved és egy elhagyott kastélyban lel menedékre, ahol nem más várja mint Vladimir Tepes, Drakula Tepes gyermeke.
Vladimir pov. Berángattak a templomba, küzdhettem volna, simán le verném őket, de nem fedhetem fel, hogy vámpír vagyok. De igyekeztem kimutatni a nem tetszésemet. Annyit kapálóztam, hogy az egyik pap végül kést rántott és a nyakamhoz szegezte. - Ne ellenkezz! - Vadászkés egy papnál? Hova süllyed a világ? - kérdeztem felháborodva mire meglöktek. A templomban nem égettem meg magam, de éreztem a csípő érzést a bőröm alatt. Ekkor léptek zaja ütötte meg a fülem és amikor felnéztem ott állt előttem Gerist püspöke. Igor mesélte, hogy ez az ember igencsak lenézi az Igorhoz hasonló, szabadúszó vadászokat. - Elengedni! - utsította mire a két pap elengedett és kimentek. - Miben segíthetek, püspök úr? Tán beteg valaki az apátságban? - Az úrnak hála senki. - Akkor miért hozatott ide engem két fegyveres pappal? - kérdeztem mire mögém sétált és elkezdte a vállaimat simogatni. A hideg kirázott tőle. Elcsaptam a kezét és elhátráltam. - Hogy mer így hozzám nyúlni? Ráadásul isten házában? - Isten megbocsássa bűneinket és ha ez kell én bűnös leszek! – Ragadott meg és megpróbált elráncigálni miközben letépte a vállamról a ruhát. Elegem lett és a karmaimat kiengedve felhasítottam a püspök arcát. Mire felfogtam, hogy mit tettem már túl késő volt. Felfedtem magam. - Te... Démoni lény! Elfogni! - kiáltotta mire fegyveres őrök jöttek be és elkaptak. - Démoni fatryú! Az úr színe előtt fogsz meglakolni a bűneidért! Máglyára vele! - Igenis! - kiáltották a katonák és kivittek a térre ahol egy oszlophoz kötve elkezdtek vékony faágakat és szénát hordani körém. A varázserőmet használva igyekeztem megtalálni Igor gondolatait, hátha meghall engem. Sikerült. - Igor! Igor, segíts! - kiáltottam hangosan. Már szép kis tömeg gyűlt körém, mind egy boszorkány égését jöttek ünnepelni. Mennyi ártatlan ember esett már el így! A papok körém gyűltek, majd az egyik meggyújtotta fáklyával a máglyát. A füst folytogató volt, a tűz perzselte a bőröm. Sikítottam a szerelmem nevét, hátha ideér időben. Kezdtem elveszteni az eszméletetmet, hisz én csak félig vagyok vámpír.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
