Igor egy fiatal vadász, aki vadászat közben elteved és egy elhagyott kastélyban lel menedékre, ahol nem más várja mint Vladimir Tepes, Drakula Tepes gyermeke.
Vladimir pov. Berángattak a templomba, küzdhettem volna, simán le verném őket, de nem fedhetem fel, hogy vámpír vagyok. De igyekeztem kimutatni a nem tetszésemet. Annyit kapálóztam, hogy az egyik pap végül kést rántott és a nyakamhoz szegezte. - Ne ellenkezz! - Vadászkés egy papnál? Hova süllyed a világ? - kérdeztem felháborodva mire meglöktek. A templomban nem égettem meg magam, de éreztem a csípő érzést a bőröm alatt. Ekkor léptek zaja ütötte meg a fülem és amikor felnéztem ott állt előttem Gerist püspöke. Igor mesélte, hogy ez az ember igencsak lenézi az Igorhoz hasonló, szabadúszó vadászokat. - Elengedni! - utsította mire a két pap elengedett és kimentek. - Miben segíthetek, püspök úr? Tán beteg valaki az apátságban? - Az úrnak hála senki. - Akkor miért hozatott ide engem két fegyveres pappal? - kérdeztem mire mögém sétált és elkezdte a vállaimat simogatni. A hideg kirázott tőle. Elcsaptam a kezét és elhátráltam. - Hogy mer így hozzám nyúlni? Ráadásul isten házában? - Isten megbocsássa bűneinket és ha ez kell én bűnös leszek! – Ragadott meg és megpróbált elráncigálni miközben letépte a vállamról a ruhát. Elegem lett és a karmaimat kiengedve felhasítottam a püspök arcát. Mire felfogtam, hogy mit tettem már túl késő volt. Felfedtem magam. - Te... Démoni lény! Elfogni! - kiáltotta mire fegyveres őrök jöttek be és elkaptak. - Démoni fatryú! Az úr színe előtt fogsz meglakolni a bűneidért! Máglyára vele! - Igenis! - kiáltották a katonák és kivittek a térre ahol egy oszlophoz kötve elkezdtek vékony faágakat és szénát hordani körém. A varázserőmet használva igyekeztem megtalálni Igor gondolatait, hátha meghall engem. Sikerült. - Igor! Igor, segíts! - kiáltottam hangosan. Már szép kis tömeg gyűlt körém, mind egy boszorkány égését jöttek ünnepelni. Mennyi ártatlan ember esett már el így! A papok körém gyűltek, majd az egyik meggyújtotta fáklyával a máglyát. A füst folytogató volt, a tűz perzselte a bőröm. Sikítottam a szerelmem nevét, hátha ideér időben. Kezdtem elveszteni az eszméletetmet, hisz én csak félig vagyok vámpír.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
