Virágszál

10 2 0
                                    

Leszakíthatod és elviheted,
Tiéd örökké akkor sem lehet.
Nevelgetheted, öntözheted,
Úgysem marad meg.

Letépted, ez fájdalmas volt,
Elszakítottad Földanyától.
Otthonától, mely éltette,
Egy hosszabb élet érdekében.

Elvetted tőle minden szabadságát,
Már nem leli boldogságát.
Fájó szívével mit sem törődve,
Magadra gondoltál, úgy vitted őt el.

Könnyű selymet többé nem érezhet,
A táncot, melyet szellővel tett meg.
Napsugár sem mosolyog rá derűsen,
Mégis melengette, míg csak tehette.

Nem él meg vázában,
Legyen üveg vagy márvány,
Nem mosolyog már úgy,
Mint egykoron a búzaszál.

Tiéd lehet, de nem teljesen,
Birtokolhatod, de nem szeret.
Kecses hullámai megernyednek,
És kioltottál még egy szép életet.

Hungarian poemsWo Geschichten leben. Entdecke jetzt