Kigyúltak a fények, sötét van.
Üresek a polcok, nincs semmi a sarokban.
Nincs ott semmi, de mégis van,
Elrejtve valahol, meglapulva.
De hol? És mi?
Miért fáj olyan, ami nincs?
Eltűnt minden szép és jó,
Kényelmes boldogságot adó.
Hol van az, ami fáj?
Miért nincs ürességre orvosság?
Bármi, ami eltörli belőlem
Mindazt, mit nem értek.
Éreztél már úgy, mint én?
Keserves bánat, kétségbeesés?
Százféle magány, mely
A szomorúság üressége.
