Queen Of King ||Carlos Sainz FF.|| Befejezett

V. Fejezet - Monaco

-Gloria hagyj még aludni, szabadnapom van.. - Nyöszörögtem ahogy az ágyamba ugrott és átölelt, 9 éves.

-Már sokat aludtál! - Mosolygott és a hajam simogatta.

-Kelj fel! - Nevetve ugrott az ágyamba Eva is, ő 12 éves. - Itt egy nagyon jó képű pasi lent!

-Milyen pasi? - Nyitottam ki az egyik szemem, nagy vigyorral néztek rám.

-Helyes pasi, hozzád jött! - Nevetett Gloria. - Cuki a mosolya és nagyon jó illata van! - Mosolygott rám.

-Sabrina, lányom ne várasd meg a fiatal embert! - Jött a szobámba anya is, halványan mosolygott.

-De ki van itt? - Ültem fel az ágyamban, megdörzsöltem a szemeim.

-Carlos Sainz. - Mosolygott anya és elhúzta a függönyt az ablak előtt, eltakartam szemeim mert zavart a hirtelen fény.

-Mit keres itt? - Vontam fel szemöldökömet és kimásztam az ágyból, gyorsan magamra kaptam a köntösömet majd lesiettem a lépcsőn. - Carlos? - Mentem le a nappaliba ahol épp apával beszélgetett, feszült lettem kicsit mert nagyon nem tetszett, hogy csak így ide állított.

-Nem is mondtad, hogy elutazol. - Nézett rám apa halvány mosollyal, úgy láttam rajta nem bánná.

-Beszélhetnénk? - Néztem Carlosra erőltetett mosollyal és mutattam a konyha felé.

-Persze. - Mosolygott rám és fel állt a kanapéról, a konyhába mentünk.

-Mi a francot keresel itt?! - Néztem rá hülyén. - Én azt hittem tegnap minden eldőlt amikor megláttad hol lakom.. - Motyogtam a fejem fogva.

-Hát, megbeszéltük, hogy átgondolod, hogy elutazol-e velem. - Nézett rám nagy szemekkel. - Nem értem min vagy kiakadva, Sabrina.. - Sóhajtott nagyot.

-Elköszöntél és leléptél, én azt hittem elborzadtál a látványtól.. - Néztem rá értetlenül.

-Ti nők, annyira bonyolultak vagytok, hogy eldobom az agyamat. - Nézett rám tágra nyílt szemekkel. - Estoy perdiendo la mente.. - Döntötte hátra a fejét.

-Me estas confundiendo totalmente, Carlos. - Böktem meg a hasát mire megugrott. - Francba is, veled megyek de  nem csinálunk rendszert az ilyen drága utakból.

-Akkor csomagolj, szépségem! - Kacsintott rám. - Monacoba viszlek!

***

Alig hittem a szememnek ahogy egy csodaszép szállodához értünk, nagyon furcsa érzések kavarogtak bennem. Nagyon nem vagyok ide való, Carlos kiszállt a kocsiból ahogy kinyitotta neki az ajtót a sofőr. Átkocogott az én oldalamra és kinyitotta az ajtót majd kisegített a kocsiból, körbe néztem a hatalmas hotel előtt és a látvány magáért beszélt. Teljesen kiszáradt a szám és még a levegőm is elfogyott, a szívem kihagyott egy ütemet és egyszerűen azt se tudtam merre nézzek. Bentley, Bugatti, Lamborghini, Maserati, Rolls Royce és Ferrarik parkoltak mindenfelé. Hotel de Paris volt az épület bejáratához írva, biztosan méreg drága itt egy éjszaka. Carlos átölelte a derekamat és bólintott a sofőrnek majd bekísért a nagy forgó ajtón ahol szintén egy férfi állt aki csak köszönt, amikor bementünk egyből körbe néztem nagy szemekkel.

-Jó napot, Carlos Sainz névre van foglalásom. - Mentünk a recepcióhoz.

-Jó napot, egy pillanat és nézem is! - Mosolygott ránk a pasi majd a számítógépen kezdett pötyögni.

-Mindjárt elájulok. - Néztem Carlosra nagy szemekkel, egy nagyon szép ruhát vettem fel mert tudtam, hogy Monacoba jövünk de még is úgy éreztem alul vagyok öltözve.