A maffia ölelésében

1.rész

Az egész azzal kezdődött, hogy pár baráttal megbeszéltük, hogy együtt töltjük az elkövetkezendő pár hetet, mivel végre leérettségiztünk. Nyár volt így mindenkinek szabadabb volt az időbeosztása, nem kellett semmi máshoz alkalmazkodnunk. Egyik este eldöntöttük, hogy elmegyünk egy picit kikapcsolódni a legközelebbi szórakozóhelyre.
...
Már este 10 fele lehetett mikor elindultunk és még pár ismerőst is meghívtunk, hogy csatlakozzanak. Egy kisebb szórakozóhelyről volt szó, éttermekkel a környéken és minden olyan helységgel, ami az éjszakát fellendítheti. Gyönyörű és nyugodt környék, ami egy kis tó közelében helyezkedik el. A szórakozóhely ahhoz mérten, hogy mondhatni kicsike, legalábbis a legtöbbhöz képest, még így is rengeted embert tudott begogadni. Már bőven sötét volt mikor odaértünk, én és még másik két barátnőm egyforma ruhákba öltöztünk, csak a színük volt éppenséggel más, egy térd fölé érő, finoman felvágott spagetti pántos szoknyát viseltünk az enyém fekete, míg az övék piros és kék volt. A barátjaik is velünk tartottak, még 4 fiú kíséretében, akkikel egész jól összebarátkoztunk. Kértünk pár italt és mentünk is táncolni, mikor már kellően elfáradtam, visszamentem a pulthoz, hogy kérjek még egy italt és picit megpihenjek, mert már lassan fél kettő és még nem álltunk meg egy pillanatra sem.

Mikor a pulthoz leültem hamar társaságom lett, egy magas sötéthajú férfi ült le velem szembe és kezdett udvariasan megszólítani:

-Szia, foglalt ez a hely- kérdezte egy mosoly kíséretében

-Nem, nyugodtan ülj le-mondtam kicsit megszeppenve, hiszen piszok jóképű volt és valószínűleg fel is tünt neki a meglepődöttségem

-Hogy hívnak?- kérdezte még mindig mosolyra húzva a száját

-Margaret Morton- mondtam visszamosolyogva rá

-Szép név. Én Jason Clark-mutatkozott be illedelmesen

-Kivel jöttél?- kíváncsian érdeklődött

-Pár barátommal, ott beszélgetnek- mutattam rájuk a férfi pedig odapillantott

Már egy fél órája beszélgetünk és nagyon kellemes Jason társasága, de már érzem, hogy nagyon fáradt vagyok és ideje lenne visszamennem a lakáshoz, ezért illedelmesen úgy döntöttem elbúcsúzok tőle.

-Figyelj Jason nagyon örülök, hogy megismertelek, de most már inkább hazamennék, már nagyon fáradt vagyok- mintha egy kis szomorúságot láttam volna az arcán, de aztán egy szép mosoly kíséretében elköszönt

-Rendben, jó éjszakát

Miután elbúcsúztunk szóltam a többieknek, hogy elindulok haza, mivel innét csak 20 perc séta a lakás. Ők még maradtak mivel még jól bírták, de én mivel ritkán bulizok és iszok alkoholt, ezért megéreztem a hatását.

El is indultam, de egy 10 perc után arra lettem figyelmes, hogy mintha valaki követne, óvatosan hátrapillantottam, mintha csak nézelődnék és két fekete alak követett. Gyorsabb tempóra kapcsoltam, mire ők is elkezdtek egyre jobban közeledni, már nekiálltam futni, de magassarkúban elég nehéz mutatvány volt.
Hála égnek időben visszaértem és bezártam magam mögött az ajtót, de az alakok ott voltak kint és egyszer csak nekiálltak dörömbölni. Egyből próbáltam hívni a többieket, de senki nem vette fel. A két férfi hírtelen kiabálni kezdett:

-Ha nem engedsz be azonnal, betörjük ezt a kibaszott ajtót!

El sem tudom mondani mennyire féltem, nem is tudtam hirtelen mit csináljak, egy biztos volt, eszem ágában nem volt kinyitni az ajtót.
De hamarosan egy hatalmas zaj keretében betörték, nekem pedig legelső gondolatom az volt, hogy nem maradthatok ebben a házban, mert ha elbújok egy idő után így is megtalálnak, ezért a hátsó ablakon kimásztam és amilyen gyorsan csak tudtam futottam vissza a többiekhez, itt már a magassarkút levettem és mezítláb szaladtam.
...
Mikor odaértem nem hittem a szememnek, az egész helyen csak feketébe öltözött fegyveres emberek voltak és egy ismerős arc. A többiek mintha köddé váltak volna.

Sziasztok,
Remélem tetszik az eddig alakuló történet, ez az első amit írok, így nem igazán tudom, hogy milyennek is kéne igazán lenni.