School love || Min Ho ||

Végre péntek

A napjaim nagyon gázok voltak. Nem is merek róluk beszélni, mert borzalmas újból rájuk gondolni. Egyszerűen se tanulni nem vagyok képes, se aludni, amitől borzasztóan fáradt vagyok. És vajon miért? Az új szobatárs miatt. Kitty már kétszer elaludt órán, egyszer irodalmon és egyszer matekon. Én még nem, hála az égnek, de nekem sem kell már hozzá sok. Kitty próbált beszélni Finnerty tanár úrral, de azt mondta, hogy minden szoba be van telve.

- Többet nem bírok ki amellett a csaj mellett. - mondtam szörnyülködve, miközben gondterhelten sóhajtottam.

- Nekem mondod? Tovább töltök ott időt, meg fogok bolondulni. Komolyan, a hajamat fogom tépni. - fogta a fejét Kitty. Éppen az ebédlő felé vettük az irányt, hogy végre megkajálhassunk. - Viszont ma már péntek van és már csak egy órát kell kibírnunk. - vigasztalta magát ezzel.

- Nem ma lesz Q-nak az a túraklubos összejövetele? - kérdeztem hirtelen.

- De de. - bólogatott a lány. - Dae is ott lesz, úgyhogy én megyek majd. Muszáj beszámolnom neki a dolgokról, mint barát. 

- És mi lesz Yurival? - húztam el a számat. 

- Ő nem jár ilyen helyekre, úgyhogy... - vonta meg a vállát, miközben elmosolyodott. 

- Lehet én is eljövök. - gondolkodtam el. - Amúgy sem tudnék mit csinálni, a koleszban pedig nem akarok maradni. 

- Persze, gyere csak. Örülnék, ha nem kéne egyedül lennem. - mondta. Közben odaértünk az ebédlőbe, elvettük a kaját magunknak, majd leültünk egy asztalhoz. 

Miután megebédeltünk, visszasiettünk a szobánkba, hogy átöltözzünk túra szerkóba. Kittyvel úgy döntöttünk, összeöltözünk, mert nem sűrűn szoktunk ilyet csinálni. Mivel nem egy petéjű ikrek vagyunk, így nem ugyanúgy nézünk ki, ezért nem is szoktunk összeöltözni. Viszont ezentúl kivételt teszünk, mert ilyen alkalom is kell néha. Így hát felvettünk egy citromsárga haspulcsit, egy szürke rövidnadrágot és egy másik kockás pulcsit kötöttünk a derekunkra. A hajunkat copfba kötöttünk a fejünk tetejére, majd indultunk is a gyülekezőhelyre. 

Egy páran már voltak ott, mikor odaértünk, de Q szerint jönnek még, úgyhogy őket megvárjuk. Addig elkezdtük a bemelegítést. Aztán szépen jöttek még, köztük Dae is. A fiú meglepődött, mikor meglátta a tesómat, de miután Kitty integetett neki, ő idejött hozzá. Csak mikor Kitty és Dae elkezdtek beszélgetni, Yuri megjelent és újból félbeszakította őket. 

- Ez mit keres itt? - tártam szét a karom, miközben értetlenül néztem őket. 

- Na helló, indulhatunk kirándulni? - jelent meg Min Ho is. Királykék nadrág volt rajta egy fekete kapucnis pulcsival, amin ugyanolyan kék, vékonyka kabát volt. Mellé napszemüveget párosított, én pedig alig tudtam levenni róla a szemem.

- Min Ho, mit csinálsz te itt? - kérdezte Dae meglepődve. 

- Talán nem lóghatok a spanokkal? - felelte a fiú, azzal rátámaszkodott a térdére. Ekkor odaállt mellé egy szintén vörös hajú lány. A kezét nyújtotta Min Ho felé, aki először csak nézte a lány kezét, de aztán elfogadta, miközben bemutatkozott neki. A szívem szorult össze, ahogy rájuk néztem.

- Na gyerünk, mozgás! - csapta össze a tenyerét Q, aztán neki is indultunk a túrának. - Igyatok sok vizet útközben! És remélem, hogy mindenki elment mosdóba, mert az erdőben az nincs.

Túra közben a tesómmal beszélgettem, közben egyszer-kétszer hátra pillantottam Min Hóra, akin még mindig az a lány csüngött. Viszont legalább a nevét megtudtam, mert egy párszor meghallottam, hogy szólítják. Madison volt a neve. De ahogy láttam, Min Ho nem igazán akarta Madison társaságát, de a lány mégis megállás nélkül beszélt hozzá.