School love || Min Ho ||

Összeáll a kép?

Nem sokra rá hátul a ritkaságoknál megjelent Q és Florian is. Ez egy pillanatra félbe szakított minket Min Hóval, de aztán nem zavartattuk tovább magunkat. Csak aztán beszéd zaja ütötte meg a fülünket, két nagyon ismerős személy hangja. Kitty és Yuri... Tessék?

- Talán neki is volt és ez volt a barátság nyakláncuk. - ötletelt Kitty.

- Aztán történt valami, és összevesztek. - folytatta Yuri. Vajon miről beszélgetnek?

Q és Florian is felfigyeltek Kittyékre, így ők is hallgatózni kezdtek. Engem is érdekelt a dolog, így sajnos Min Hóval nem folytathattuk azt, amit elkezdtünk. A fiú ezt megértette és elfogadta, így adott egy puszit az arcomra, majd elment, hogy hagyja, én is részt vehessek a tesóm és Yuri ötletelésében.

- Mondjuk Lee tanár úr. Simán lehet, hogy ő állt közéjük. - szólalt meg újból Kitty. Ekkor nekem leesett. Yuri anyja és a mi anyukánk jóban voltak egymással, hiszen Yuri és Kitty mi másról beszélgethetnének ketten, amikor semmi közös témájuk nincs?

- Ez elég random, de hallgatlak. - egyezett bele a másik lány.

- Jó kis szerelmi háromszög. - dugta be a fejét a lyukon Q, majd mind a hárman csatlakoztunk a két lányhoz.

- Hát ti mit kerestek itt? - kérdezte Yuri meglepetten.

- Csókolózni jöttünk. Egy pár vagyunk. - mutatott Floriánra és magára Q.

- Én nem. - vágtam rá azonnal, mielőtt Kitty gyanút fogna. - Téged kerestelek, Kitty.

- Elég durva testbeszédet láttam ma reggel Lee és anyukád között. - mesélte a tesóm tovább Yurinak, mi többiek pedig figyelmesen hallgattuk.

- És ugyanakkor jártak ide. - bólogatott a másik fél.

- Igen, tudom.

- Atya ég, összeállt a kép. Jina szerelmes volt Lee-be, de Eve-t választotta. - jött rá Q, mire nekem elkerekedtek a szemeim. Uram isten, hiszen igaza van!

- Szívás. - húzta el a száját Florian.

- Honnan tudod, hogy Eve-t választotta? - ráncolta a szemöldökét Yuri. - Lehet, hogy anyámat választotta, és pont Eve-t szivatta meg.

- Mindegy is, a lényeg, hogy meg kell találnunk az évkönyvet. - fontoskodott a tesóm.

- Lehet, hogy van egy anyám irodájában. És tudom, most értekezleten van. Amint leleplezem a titkát, azonnal fel tudom használni ellene. Velem tartasz vagy sem? - kérdezte Yuri Kittyt.

- Veled tartok. - bólintott rá a lány.

- Én is veletek megyek. Az én anyám is, szóval rám is ugyanannyira tartozik ez az egész. - szólaltam meg, mire mind a ketten bólintottak, majd felálltunk, és indultunk is az igazgatói iroda felé.

Az irodában felosztottuk, hogy ki mit néz. Yuri az asztalon, Kitty a polcon, én pedig a szekrényeket. Hát az aktáinkat eddig megtaláltam, de az évkönyvet nem. Amikor pedig belenéztem az aktámba, megláttam, hogy benne van anyukánk gyászjelentése. 

- Nézd, benne van anyukánk gyászjelentése. - mutattam a két lánynak. 

- Nahát, anyám még nálam is jobban hazudik. - csóválta a fejét Yuri. - Súlyos titok lehet, de mi? 

- Nekem van egy ötletem. - bólogatott Kitty. - Elmegyünk Lee-hez. 

- Mi? - vontam fel a szemöldököm. 

- Gyerünk. - indult meg a tesóm, mire mi Yurival összenéztünk, de aztán követtük őt.

Siettünk Lee háza felé amennyire csak tudtunk. Gyorsan kell végeznünk, ha azt akarjuk, hogy ne tűnjön fel neki, nem vagyunk ott a könyvtárban. Amikor odaértünk a tanár úr házához, Kitty felhívta Q-t a vezetékes telefonról, hogy megkérje, falazzon nekünk. 
Csak ekkor meghallottunk valakit énekelni... Ez nem más volt, mint Lee. Ó basszus, basszus.