School love || Min Ho ||

Fellángolt érzelmek

Az éjszaka förtelmes volt Madisonnal. Az ágy legeslegszélén feküdtem, hogy Madison egyáltalán ne érjen hozzám, mert nem akartam vele eleve egy ágyban aludni. De azért a földön mégsem aludhattam, az hogy nézett volna már ki? Viszont mondhatni azt, elfogadható volt így aludni, még akkor is, hogy alig aludtam többet hat óránál. Rengeteget szenvedtem, mire sikerült elaludnom, mivel kényelmetlen volt összegörnyedve feküdni az ágy szélén.

Amikor mindenki fent volt már, elmentünk szemetet és elhalt növényeket szedni, hogy széppé varázsoljuk a kertet, amit az áradás elborított. Állítólag Ocean Park anyukájának vagy nagymamájának - a jó ég se tudja, mivel fogalmam sincs ki ez - a kertje ez. Finnerty tanár úr össze is hívta a diákokat, hogy elmondja a tudnivalókat.

- A mai feladatunk az lesz, hogy ezt a kertet olyan széppé varázsoljuk, mint amilyen az áradás előtt volt. - mondta a férfi, mi pedig figyelmesen hallgattuk. - Jutalmatok a büszkeség és az értékes tudás, hogy segíthettetek egy közösségnek.

- Hűha... - hallatszott fel mögöttem egy elégedetlen hang. Hátra fordultam, és Travisszel találtam szembe magam, mivel meglehetősen közel állt hozzám. Amikor meglátta, hogy hátra fordulok, rám mosolygott ravaszul, mire én megforgattam a szemeimet.

- És pluszban kaptok még egy óra kimenőt villanyoltás előtt. - tette hozzá Alex tanár úr, amire már sokkal lelkesebb lett mindenki.

Mi Min Hóval összedolgoztunk. Néha-néha láttam Kittyt is, aki szintén szorgosan dolgozott. Bánt, hogy összevesztem vele, mivel nem érdemelte meg. Emiatt arra is ráfáztam, hogy nem aludhatok vele egy sátorban. Nem tudom, ő eleve Yurival akart aludni, vagy csak azért alszik vele, mert velem összeveszett? Viszont én ki akarok vele békülni, mert nem szeretem, ha haragban vagyunk, úgyhogy majd beszélek vele, ha ezzel végeztünk.

- Segítsek? - kérdezte tőlem Travis.

- Nem, de köszi. - ráztam meg a fejemet, miközben gereblyéztem tovább.

- Nagyon jól áll a kezedben az a gereblye. - mondta, mire hirtelen megálltam, és ránéztem.

- Tessék? - vontam fel a szemöldökömet. - Jól áll a kezemben a gereblye?

- Igen. - bólintott. - Olyan aranyosan csinálod.

- Inkább fogd be és csináld te is a dolgod, Travis. - jelent meg a fiú mögött Min Ho.

- Nahát, Min Ho. Hogy vagy, haver? Mi újság a csajokkal? - kérdezte Travis, mire a koreai fiú mellém lépett, és átkarolta a vállamat. - Ó... Szóval ő a barátod, Abigail?

- Igen. - vágtam rá, mire Min Ho alig tudta elrejteni meglepettségét, hogy Travisnek ne tűnjön fel, ahogy meglepte ez a válaszom.

- Min Ho, nem is mondtad, hogy a kis vörös a te barátnőd. - nézett rá a nőcsábász a mellettem állóra.

- Talán kellett volna? - vonta fel a szemöldökét.

Travis már szólásra nyitotta volna a száját, amikor félbeszakította az a mondat "Itt van Ocean Park". Mi is odanéztünk, és egy kék autót láttunk meg. Egy koreai srác lépett elő, mire mindenki sikoltozni kezdtünk. Min Ho és én egymásra néztünk, majd együtt elindultunk oda, ahol a többiek is voltak. Madison már szokásosan lefoglalta magának a híres sztárt, ahogy általában szokta. Viszont így sikerült jobban megtudnom, kié ez a kert, mert eddig nem voltam tisztában azzal, hogy ki ez a pasas. Azt vágtam, hogy valami híresség, de nem sokat hallottam róla, de megtudtam, hogy ez a nagymamája kertje, nem pedig az anyukájáé. Ez pedig akkor bizonyosodott be jobban, amikor egy idős hölgy is kiszállt az autóból.