Az alku /befejezett/

VI. Davon

Napok óta nincs meg Lucas, pedig már az egész várost tűvé tettük érte. Már az is megfordult a fejemben, hogy nincs is a városban, de a családját nem hagyná itt, ebben biztos vagyok. Persze az apját hiába kérdeztem, semmit nem tudnak, legalább is nekem azt mondják. De ez a Michael egyre gyanúsabb nekem. Nagyon jól csinálja amit csinál, sokakat átver, de tuti hogy rejteget valamit. Csak képtelen vagyok rájönni, hogy mit. Makulat tiszta, tényleg olyan, mintha az egész életét a Russo családnak szentelné. De ennyire senki nem lehet önfeláldozó, nem igaz!? Főleg a mi világunkban, miért is áldoznál fel mindent, tennéd kockára az életed, ha a vègén csak a második hely a tiéd. De bizonyíték nélkül nem tehetek semmit, még én sem.

- Lehet, hogy meg van.
- Mi az, hogy lehet? És ki találta meg?
- Egy informàtor jelentkezett be, hogy az egyik raktárnál mozgolódás van. Egy lopott kocsi áll előtte, semmi más. És azt mondta, hogy a srác aki bement az épületbe, olyan volt mint Lucas.
- Akkor mégsem ő volt?
- Nem tudja biztosan, csak hogy nagyon hasonlított rá.
- És melyik raktár az?
De Mason csak nézett, a tekintete egyre feszültebbé vált.
- Mason!
- A 23-as használaton kívüli.

Ez nem lehet véletlen. Évek óta egy lélek sem járt ott, miért pont most?! Túl sok rossz emlék fűződik ahhoz a helyhez, a történtek óta képtelen voltam a közelébe menni. Lehet, hogy az egész Lucas tervének a része, hiszen tud Ryan-ről. De nem áll össze a dolog. Semmi kapcsolat nem fűzi hozzá. Mégis mi oka lenne belekeverni a múltat? Miért akarna tönkretenni vagy bosszút állni? Semmi oka nincs rá. Hacsak nem azért, ahogy régebben bántam vele.

-Mit akarsz tenni?
- Fogalmam sincs, de ez az egész nem lehet véletlen.
- Akkor másképp kérdezem. Mit akarsz tenni Lucas-al? Ha tényleg megtaláljuk, mi lesz?
- Ismeri a törvényeket, mint mindenki. Ahogyan Ryan is ismerte.
- De ő nem Ryan.
- Igazad van és olyan kárt sem tud okozni, mint ő, hiszen már nem tud tőlem senkit elvenni. Talán ezért akar tönkretenni, mert máshogy nem tud ártani.
- Tényleg bántani akarod?
- Nincs kivétel. Én… nem tudom… Nem tudom, mit kellene tennem.
- Nem tudhatod, mi áll az egész hátterében. De egy biztos, ki kell tisztítanod a fejed, mielőtt oda megyünk, mert így öngyilkosság. Egy rossz döntés és vége. Lehet, hogy Lucas-nak szüksége van rád. Felkészülten kell odamennünk.

Igaza volt Masonnek, de képtelen voltam megnyugodni. Mindegy melyik eshetőség az igaz, egyik sem túl kecsegtető. De ha őszinte akarok lenni magamhoz, a legjobban attól tartok, hogy valami baja esett. Hogy mire odaérünk, már késő. Árulás ide vagy oda, képtelen lennék bántani. Inkább zárom be élete végéig, de nem tudnám megölni. Pont ezért nem akartam, hogy közel kerüljünk egymáshoz. Meg kellett volna elégednem azzal, hogy az enyém, hogy akkor dughatom meg amikor akarom. De minden próbálkozásom ellenére beférkőzött. Szép lassan a hatása alá kerültem és mire tudatosult volna bennem, milyen nagy szarban vagyok, már túl késő volt.

Egyszerűen nem állt össze a kép. Lucas, Michael és a raktár. Mi a tervük ezzel az egésszel, mit akarnak elérni?! Minél többet agyaltam rajta, annál jobban belegabalyodtam a dolgokba. Képtelen voltam rájönni az összefüggésekre. Mire feltűnt, mit is teszek, már túl voltam pár poháron. Lenyugodtam, ahogy éreztem, az alkohol szépen lassan beszivárog minden sejtembe, de eltompulok, túlságosan is. És most életek is múlhatnak rajta, talán pont az enyém. A mobilom csörgése szakított ki a gondolataimból. Ránéztem, de ismeretlen volt a szám.

- Davon. Ki beszél?
De nem szólt bele senki, csak halk légvételeket hallottam.
- Ha nem szólalsz meg, leteszem.
- Rég beszéltünk, Davon.
Még ennyi év után is ezer közül felismerem a hangját. Nem gondoltam, hogy valaha is újra beszélni fogunk.
- Honnan szerezted meg a számom?
- Tényleg ez a legfontosabb most?! Az nem is érdekel, mièrt hívtalak?
- Mit akarsz?
- Nem lettél udvariasabb, pedig nem kellene így beszélned azzal, aki a kezében tartja az életed.
- Miről beszélsz?
- Szőke haj, kisfiús arc, telt ajkak. Ennél fiatalabbat nem tudtál találni?
Egy pillanatra még a szívverésem is kihagyott. Az nem lehet, képtelenség.
- Mielőtt azzal jönnél, hogy nincs is velem, jobb ha tudod, nincs túl jó állapotban. Minél többet értetlenkedsz, annál kevesebb az esélye, hogy élve látod újra.
- Beszélni akarok vele!
- Az sajnos nem lehetséges, nem hinném hogy a telefonhoz tudna jönni.
- Ha csak egy haja szála is meggörbül…
- Ó, azon már rég túl vagyunk. És ha nem teszed azt, amit mondok, akkor sajnos egyre rosszabb lesz neki. Azt akarod, hogy ő szenvedjen a te hibáid miatt?
- Miért csinálod ezt?
- Ezt most komolyan kérdezed? Azt gondoltad, nem fogom megbosszulni az öcsém halálát? Hogy büntetlenül elsétálhatsz és élheted tovább az életed?
- Ismerte a törvényeket, ahogy te is.
- Még csak egy gyerek volt és te megölted! Ha nem leszel itt 20 percen belül a raktárnál, minden perc késésért Lucas fog fizetni. És egyedül gyere be!
- De ebben a forgalomban…
Nem várta meg, hogy végigmondjam.
- Bassza meg!
- Mi történt?
- Indulunk, most!
- Mi a franc ütött beléd?