Szívvel és vérrel

6. Rész

*Bumm*
A szélvédő szilánkosra tört, az autó eleje megsérült. A balesetet okozó kocsinak csak az elején lett kisebb kár.

-H..huh...-nyitottam ki reflexből becsukott szemeimet, szilánkokkal az ölembe

A homlokomon kisebb-nagyobb seb keletkezett amiből vér folyt ki.
Az előttem lévő autónak kettő utasa volt, elől ültek, és úgy néztek rám mintha most öltek volna meg. Mondhatom, majdnem sikerült. Nem láttam pontosan, hogy kik ők, de az egyikük ismerősnek tűnt. Mindketten ültek mint a tejbetök, nemhogy a mentőket hívnák. Bár érthető, hiszen sokkba vannak, hogy mi is történt most. Mondjuk nem az én hibám volt, ők jöttek rossz sávba.

Nagynehezen kiszálltam a járműböl majd egy kisebb szédülés után feléjük vettem az irányt, hogy megnézzem ki az az ismerős alak, de akkor visszanéztem mert hangot hallottam.

Levi jött, felismertem az autóját. Mivel nem mentünk még sokat el és azután történt a baleset, így biztos meghallotta. Leállította a motort majd kiszállt és felém szaladt.

-Jól vagy? -kérdezte aggódóan

-Igen...csak egy kis karcolás...de a kocsim nincs a legjobb állapotába...

-Azt látom..-nézett oda -Ki tette? -nézett vissza az autóba ülőkbe akik még mindig mozdulatlanul ültek bent

-Azt akarom megnézni...-odamentem a vezető ülés ablakához, majd kértem, hogy húzza le az ablakot, annyira még észbe volt, hogy ezt megtette

Amint lehúzta az ablakot, kikerekedtek a szemeim.

-Y...yuri?! Te meg...-néztem a mellette ülőre és rájöttem, hogy valószínű mindketten ittasak...meg még más is állt a dologba

-Nem vagy te őrizetbe? -kérdeztem nyugalmamat megőrizve

-Ki...kiengedtek...egyenlőre...

-Ki az melletted?

-Hát öhm...-nézett rá a másik fiúra -Mutatkozz be, Ace...

-Uhm...Szia...-viccesre vették a dolgot, hiszen szinte részegek voltak

-Yuri te...-hátranéztem ahol Levi állt, de màr nemérdekelt, szerintem úgyis tudja -Yuri...nem is szakítottunk...de már más palikkal jársz? Hah...

-Ez...ez nem az aminek látszik!! Meg tudom magyarázni!! -mentegetőzött

-Nem kell mit. Először drogot árulsz, majd megcsalsz valami random palival és leiszod magadat majd majdnem kinyírsz...-próbáltam nyugodt maradni, de már nem bírtam nagyon

-Bazd meg! -kiabáltam rá majd a kocsijába rúgtam idegességembe

Levi felhúzta a szemöldökét, de nem mondott semmit, hagyta, hogy ketten rendezzük el a történteket.

-Jólvan jólvan sajnálom tényleg!

-Elegem van! Mindent csak sajnálsz, sajnálsz, de sose teszel érte, hogy látszódjon is!

-Ezzel te is így vagy! -vágta rá Yuri

-Én hazamegyek. -kezdtem el az autóm felé menni de ahogy megpillantottam eszembe is jutott hogy hiába -Sétálok. -mentem el az autóm mellett

-Majd én hazaviszlek! -kiáltott utánam Levi

-Nem kell...

-Amúgy is az orvoshoz is el kell menni a sebed miatt!

-Kibírom...-a hangom szomorúvá vált ahogy lassan sétáltam

-De én nem...na gyere...-szaladt utánam majd a kezemnél fogva a kocsijához vitt -Várj egy percet...-ment Yuriékhoz

-Ezt holnap elrendezzük. A kárt ki kell fizetnetek. De nem engedlek el titeket ilyen könnyen...-nyúlt a telefonjához majd a rendőrséget hívta -Majd ők elintézik.

Nemsokára meg is érkeztek. Levi beszélt velük, hogy pontosan mi is történt. Engem is megkérdeztek pár dolgoról. Miután elvitték Yuriékat magunkra maradtunk Levivel. A kocsimaz pedig autószerelőhöz szállították.

-Először orvos, utána hazaviszlek.

-Jó...

A rendelő felé vettük az irányt ahol meg is vizsgáltak. Csak egy kisebb seb volt, így nem kellett sok dolgot csinálni vele. Lekezelték majd egy ragtapaszt tettek rá és már mehettem is. Említették, hogy esetleges ájulás fennáll így legyek óvatos.

-Merre laksz? -kérdezte miközben beszálltunk a kocsiba

-xxxx utca, xx.

-Vettem. -bólintott majd beindította a kocsit

-Szerinted ki lehet ez az egész drogos ügy mögött? -kérdeztem egy idő után

-Fogalmam sincs..-kanyarodott be jobbra az autóval -De holnap kiderül..

-Hogyhogy nem sikerült aznap megszerezni a felvételeket?

-Nem gondoltam, hogy van kamera, úgyhogy kellett egy két nap mire rájöjjek...

-Igaz...

Meg is érkeztünk. Kiszálltam a kocsiból majd elbúcsúztunk.

Lehet, hogy csak nagyon túlgondolok mindent mint mindig...de...Levi nekem néha fura...de mindegy is..hagyjuk ezt a témát.

-Végre itthon...de késő van..-néztem az órámra

Levetettem a cipőm. Elmentem csinálni valami kaját, ettem majd lefürödtem és végül az ágyba mentem.

-Hah...ideje aludni...