Aphrodité's Love Story

Tizenötödik rész

Madison Beer - Spinnin

Oh, istenem, de fáj a fejem. Mi a franc történt? Csukva van a szemem. Meg kellene próbálnom kinyitni, de nem megy. Megpróbálom megdörzsölni a szemem, de nem tudom. Miért? A fejem fölött van a kezem. Meg vagyok kötözve?

- Ahh. - Esett a fejem jobb oldalról balra. Hangokat hallottam, de nem volt tiszta. Összeráncoltam a szemem. Felsóhajtottam. Fáj a karom. Miért térdelek a földön? A térdem is fáj, azt hiszem. A fejem hátra hajtom, és megpróbálom kinyitni a szemem. Magasan a belmagasság, és szürke plafon, keresztbe fekete tartó gerendák. Hol vagyok? Látom a kezem magam felett összekötve, és kifeszítve egy kötélre. Jaj, istenem ne! Csak ezt ne! Francba! Rajtam van a bilincs. AZ a bilincs. Most már tényleg érdekel, hol vagyok! Megpróbálok erőt venni magamon és előre nézni.

- Mia! Hallasz engem? Mia! - Hallottam egy ismerős hangot. A nyakam is piszkosul fáj. Egyre tisztulnak a hangok körülöttem. Előttem ül valaki egy széken. Istenem! Az Sam! Ő beszél hozzám. A szívem elkezd gyorsan verni. Körbenézek. Óriási tér, szürke kopott falak, koszos padló, dohos szag. Ez egy raktárház. Samre nézek, és látom, hogy meg van kötözve. Miért van megkötve? Én miért vagyok itt? Kétségbeesetten nézek körbe még jobban. Nincsen sehol senki. Egyedül vagyunk? Hol van Dean?

- Sam! - Néztem rá homlokom összeráncolva.

- Mia! Jól vagy? - Aggodalommal teli hangon kérdezte.

- Fáj minden porcikám. Hol vagyunk? - Ráztam meg a fejem. - Dean hol van? - Szemöldököm összeszorítottam. Mivel nem látom, és kicsit aggódom érte.

- Őt nem hozták ide. Nagyon remélem, hogy már úton van. Tarts ki. - Felsóhajtottam. Akkor legalább ő jól van.

- Mi történik? - Kérdeztem, de nem válaszolt. Mögém meredt, és megváltozott az arca. Nem tudtam magam mögé nézni, de hallottam, ahogy víz hangzik a nagy tér, valakinek a lépteitől. Kirázott a hideg.

- Hát felkeltek a kis turbékoló galambocskák! - Lépett oda mellém egy fickó. Haja szőke volt, és gúnyosan mosolygott rám. Arcán volt egy anyajegy jobb oldalon a szeme alatt. Borostája rendezetlen volt, szürke szeme az enyémbe meredt. - Hát Sammy, be sem mutatsz a kis barátnődnek? - Tette kezét a vállamra, és kicsit megrángatott. Ki ez a férfi? Félve néztem Samre. Sajnos volt egy sejtésem, de nagyon remélem, hogy nem az, akire gondolok.

- Hozzá ne merj érni! - Kiabálta Sam, majd szemét összehúzva nézett rá.

- - Helló drága Aphrodité, én Lucifer vagyok. - Végigfutott rajtam a hideg. A basszus! Nem engedte el a vállam. - Kezet fognék veled, de lekötöztünk. Gondolom megérted. Ugye tudod, hogy nagy fejtörést okoztál nekünk? Sokáig tartott ameddig kiderítettük, hogy ki vagy, és hogy mivel lehet legyengíteni. - Bólogatott, és hátba veregetett. - De megtaláltuk a bilincset. - Kacsintott rám. - Remélem hiányzott már.

- Miért hoztál ide minket? - Szólalt meg Sam. Ránéztem. Körülbelül tíz méterre ülhetett tőlem.

- Oh Sammy, pontosan tudod mit kerestek itt. Amúgy is. Nem én fogok hozzá érni. Nem piszkolom be a kezem. - Tapsolt, amitől összerezzentem, majd összedörzsölte a tenyerét. Elkezdett a mellkasom szorítani, és gombóc keletkezni a torkomba. - Gyertek be fiúk, kezdődhet a munka! - Kiáltott, majd újra lépteket hallottam magam mögül. Megjelent két férfi mellettem, és rám néztek. Ledöbbentem. Egyikőjük Martin volt az esti partiból. Rá meredtem. - Igen, el is felejtettem, hogy ti már találkoztatok. - Luciferre néztem, majd vissza Martinra. - Ők az én démonjaim. Már este is el akartunk fogni, de nem számoltunk azzal, hogy megjelennek a fiúk. Így sajnos meg kellett várniuk a kis kufircotokat Deannel. - Magyarázta nekem, és mozgatta meg ujjait. - Szegény kicsi Sammy biztosan nem esett jól neki ezt végig nézni. - Nézett Sam felé, lesajnálóan. - Srácok hozzatok nekem egy széket. Úgy gondolom sokáig fog ez tartani. Nehéz megtörni a barátomat. - Odalépett Samhez, és hajába markolt, majd kicsit megrángatta a fejét. Hogy mi? Martin mellettem maradt, és a másik fickó kiment, majd hozott egy széket. Nem értem ezt az egészet. Letette, majd Lucifer megfogta, és kettőnk közé letette jobb oldalon, hogy mind a kettőnkre jó rálátást kapjon. - Sam, addig leszünk itt, ameddig ki nem mondod azokat a szavakat, amiket oly rég akarok hallani tőled. - Fordította meg a széket, hogy támlájával befelé legyen, és így ült le rá. Könyökét a támlára tette. - Mondj igent nekem.