Harmadik rész

65 4 0
                                    


The Righteous Brothers - Unchained Melody 🎵

Amikor reggel felébredtem boldogan néztem körül a szobában, mert tudtam, hogy biztonságban vagyok már. Jó lett a kedvem, még annak ellenére is, hogy csupa rémálom gyötört egész este, és emiatt meg is izzadtam. Úgy éreztem, hogy végre vége van a szenvedésemnek, és boldog lehetek. Kényelmesen feküdtem az ágyban, és csak nagyokat pislogtam, majd megláttam, hogy Dean ott ül az ablak előtt és olvas valamit a laptopján. Elkezdtem mocorogni az ágyon, mire rám nézett.

- Jó reggelt, hogy aludtál? - Kérdezte tőlem, és közben kedvesen mosolygott. Felkászálódtam az ágyon, és megnyújtóztattam a testrészeim.

- Egész jól. Rémálmaim voltak, de kipihentem magam ennek ellenére. Viszont jól esne, egy zuhany azt hiszem. - Válaszoltam. Úgy éreztem, újra minden jó, minden csodálatos. Nagy mosoly ült ki az arcomra.

- Nem kérsz egy kávét, vagy egy teát? - Hm. Régen ittam kávét. Említésére, meg is kívántam.

- De, igen. Kérek egy kávét. Nagyon régen ittam már. - Mondtam még mindig mosolyogva.

- Hogy kéred? Sam most ment el pont. Felhívom, hogy hozzon neked is.

- Sok tejjel, és cukorral. Köszönöm. - Felálltam, és oda sétáltam az asztal másik felénél lévő székhez, és leültem. Dean bólintott egyet, és felvette a telefonját az asztalról.

- Nekem el kell mennem, megvenni pár dolgot, de utána jövök vissza. Maradj itt, Sam úgyis ide jön vissza. - Mondta Dean, és lecsukta a laptopot. - Érezd otthon magad. Megleszel addig egyedül? - Nézett a szemembe a szép zöld szemeivel. Én csak néztem rá, és éreztem, ahogy egy régi érzés feltör bennem. Ó, ne... Ennyire jól lennék? Visszatért az erőm? Be kellene fejeznem. De csak továbbra is néztünk mélyen egymás szemébe. Egyre jobban bizsergett bennem az a bizonyos érzés. Elkezdett a szívem is gyorsabban verni. NECSINÁLD! Gyorsan elfordultam.

- Bocsánat. Nem akartam. Úgy tűnik, túl jól vagyok már. - Nevettem el magam, a kínos helyzeten, amit teremtettem. Régen is nehezen tudtam uralkodni rajta, de mivel most már egy ideje nem volt erre szükség, így el is felejtettem, mennyire nehéz.

- Oké... Akkor én most... Megyek, azt hiszem... - Köszörülte meg Dean a torkát, és zavartan elindult az ajtó felé. Megfordultam, és láttam, ahogy a kilincset rángatja, de az ajtó nem nyílik majd rájött, hogy be van zárva. Elfordította a kulcsot majd sietve távozott. Még utána néztem az ablakból és láttam, ahogy visszapillant az ajtóra, megrázza a fejét, és kifújja a levegőt. Eléggé zavartnak tűnt, de jót kuncogtam magamban rajta. Már emlékszem miért imádtam annyira magamba bolondítani az embereket. Vagy akár egymásba. Olyankor felszabadultak voltak, és szerelmesek. Jó volt nézni. De nem tehettem meg ezt velük. Annyi testvérpárt választottam szét már így. Gyűlöltem is magam e miatt. De istenem, mennyire jóképű mindkettőjük.

Meg kell fürdenem. Rángattam vissza magam a valóságba. Odaléptem az ágyhoz, majd nehézkesen lehúztam a ruhám cipzárját. Az egyik szék támláján pihent a törölköző. Este lefekvés előtt még én tettem oda mivel az ágy végében volt összehajtva. Kibújtam a ruhámból, és a törölközőt felvettem. Besétáltam a fürdőbe, és bezártam magam mögött az ajtót. Összekötöttem a hajam saját magával, mivel nem volt hajgumim jelenleg. Megnyitottam a csapot, és beállítottam a víz hőmérsékletét. Imádom, ha forró a víz. Láttam, ahogy a gőz elkezd felcsapni a kabinból. Alá álltam, és behúztam az ajtót. Becsuktam a szemem, és csak élveztem, ahogy csorog le rólam a forró víz. A sok évnyi kín, és fájdalom elhagyja a testem. Közben dúdoltam. Majdnem hogy hallottam már a dalt. Lassan elkezdtem mozgatni a csípőm. „Whoo my love, my darling I've hungered, for your touch" A sok zene közül az egyik kedvencem. Már nem is dúdoltam, hanem énekeltem. Ömlött rám a forró víz, és én csak élveztem. Találtam egy kis üveg tusfürdőt, amit használtam is. „And time goes by so slowly". Láttam, ahogy folyik le rólam a szappanos víz, és eltűnik a lefolyóban. Olyan érzés volt ezt az egyszerű folyamatot nézni, mintha a szappanos víz lenne a kosz, a mocsok, a fájdalom, ami most távozik rólam. Mind az elmúlt években történt sok rossz. Éreztem, ahogy megkönnyebbül a lelkem. Fellélegeztem, és csak néztem a szappanos vizet. Teljesen elengedtem magam, és csak énekeltem. Táncoltam örömömben, és felszabadulásomban. Újra éreztem magamban a régi tüzet, és vágyat. Szabad vagyok. Miután leöblítettem magam teljesen, és kiénekeltem magam, eszembe jutott, hogy Sam nemsoká itt lehet. Elzártam a vizet és kiszálltam a zuhany alól. Megtörölköztem, és rájöttem, hogy a ruhám kint felejtettem. A hajam szétbontottam. Úgy sincs itt még senki, kimegyek és felveszem gyorsan. Magamra csavartam a törölközőt és megfogtam a párától nedves kilincset.

*Sam*

Kopogtam Deanék szobája ajtaján, de nem nyitotta ki senki. Lenyomtam a kilincset, hátha nyitva van, és így is volt. Bementem, és hallottam, hogy valaki a fürdőben van. Leültem az egyik székre, és megláttam, hogy vele szemben a másik szék háttámláján van Aphrodité ruhája. Ezzel egyidejűleg éneket hallottam. Nagyon ismerős éneket. Elég hamar rá is jöttem melyik dal az. Selymes hangja van. Közelebb akartam menni, hogy jobban halljam mivel eléggé halk volt. Leültem a fürdőhöz közelebbi ágyra. Gyönyörű hangja van. De ő is az. Amikor kimentettük abból a romos pincéből, már akkor is láttam. Meg persze ami a gyorsétteremben történt tegnap este. Leesett az állam. Egyre hangosabban énekel a zuhany alatt, és egyre jobban érzem, ahogy magával ragad. Azon kaptam magam, hogy az éneknek vége, és a víz sem csobog. Ki kellene mennem. De késő volt. Ebben a pillanatban kinyílt az ajtó. Kicsapódott a vízgőz, és megláttam. Haja vállára omlott, látszott, hogy most bontotta ki. A fehér törölköző térdéig takarta a testét. Ahogy végignéztem rajta egyből elvarázsolt. Csak néztem rá. Teljesen ledermedtem.

*Aphrodité*

Amikor megpillantottam kicsit megijedtem, mivel nem számítottam senkire. Ott ült velem szemben, és csak bámult. Éreztem, ahogy a vágy újra tör belőlem elő. Pont, mint Deannél. Nem lesz ez így jó. Ebből a szempontból nem volt jó a forró fürdő. Hideg kellett volna. Elkezdett gyorsabban verni a szívem. Egy szót nem szóltunk, csak néztük egymást. Közelebb léptem hozzá, mire ő felállt. Be kellene ezt fejeznem, de annyira ég bennem a tűz. Hozzá akarok érni. De nem fogok tudni uralkodni magamon. Sosem éreztem még ezt. Bizsergett a bőröm és a testem. Hatott rá az erőm láthatóan. Lassan még egy lépést tettem felé. Szóra nyitom a szám, mondani akarok valamit, de nem tudom mit.

- Nem tudom, hogy... - Még mindig nem tudom, mit mondjak. Néztem mélyen a szemébe. Szinte a lelkéig látok.

Közelebb lépett ő is hozzám, így már nem volt távolság köztünk. Kinyújtottam a jobb kezem és rátettem az alkarjára. Dobbant egy nagyot a szívem. Szinte perzsel a bőrünk. Rá pillantottam ajkaira, és önkéntelenül is beleharaptam sajátomba. Nem bírom. Meg kell, csókoljam. Mintha hallaná a gondolatom, fejét lejjebb hajtotta. Testének illata bódító volt. Fejem feljebb emeltem. Így már csak pár centi választott el minket. Lehunytam szemem, és vártam, hogy megszüntesse ezt a távolságot. Amint megéreztem, forró ajkait libabőrös lettem. Kezemmel, amelyikkel karját fogtam, megszorítottam enyhén, másikat tarkójára csúsztattam. Egyik kezével megfogta a derekam. Istenem, de édes a csókja. Azonban most valami más. Én is érzek valamit. Én is bizsergek. Ez eddig nem volt. Azt akarom, hogy soha ne legyen vége. Ajkaim enyhén kinyitom, hogy nyelvét át engedjem. Kezemmel beletúrok a hajába. Lassan elhúzódom tőle. Kinyitom a szemem, és rá pillantok. Elengedem a tarkóját, majd a karját. Hátrébb lépek egy lépést, és a szék felé veszem az irányt, ahol a ruhám van. Mit tettem. Mit tett ő velem? És a testvére... Szó nélkül vissza sétáltam a fürdőbe, és felvettem a ruhám, amin apró kis pillangók jelentek meg. Amikor kiléptem, ugyanúgy ült az ágy szélén. Láthatóan nem értette a történteket. Pislogott rám nagy szemeivel.

- Meghoztam a kávékat. - Mutatott zavartan az asztalra.

- Köszönöm. - Mosolyogtam rá, és leültem a székre. - Sajnálom az előbbit. Elfelejtettem, hogyan irányítsam az erőm. Meg kell szoknom még. - Néztem a kávés poharam.

- Ne sajnáld. Csodálatos volt. Csodálatos vagy. - Lányos zavaromban, elmosolyodtam, és újra éreztem, az a forró kellemetlen érzést az arcomon. Elpirultam? Milyen érzéseket hoznak ki belőlem ezek a férfiak. Lassan elfogyasztottam a kávém és belemerültem a gondolataimba.

Aphrodité's Love StoryHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin