A napok csak teltek és már ott tartottam,hogy holnap visszautazok Amerikába.Gyorsan összecsomagoltam két bőröndnyi ruhát és minden cuccot.Remélem jól fogom érezni magam.Előkészítettem a holnapi ruhámat és lefeküdtem mert má fáradt voltam.
______________
Reggel vidáman ébredtem.Felkaptam a ruháimat és kisminkeltem magam.Magam után húztam a bőröndjeim és táskáim.Ádám azt mondta elvisz a reptérre.Minden cuccomat beraktam a kocsiba és indulhattunk is.A reptéren egy szoros öleléssel elbúcsúztam a bátyámtól és megkerestem a többieket.Még csak Tami volt ott úgyhogy odamentem hozzá.
-Szia-köszöntem viáman.
-Hali-mosolygott rám.
-Izgulsz?-pillantottam rá.
-Egy kicsit az igazat megvallva sosem voltam sehol ennyi ideig pláne nem egy idegen országba-sóhajtott.
-Nekem sem lesz könnyű,vissza kell mennem a régi barátaimhoz akik mindig bántottak-feleltem.
-Ohh sajnálom-simított végig a vállamon.
Lassacskán a fiúk is megérkeztek úgyhogy mehettünk is becsekkolni.Egy kicsit féltem pedig nem egyszer utáztam repülővel.Miután felszálltunk kényelembe helyeztük magunkat.Három óra múlva Londonba érünk ott át kell szállnunk és irány Amerika.
___________
A három órás út alatt vagy az egyik ottani barátnőmmel chateltem vagy Tamival beszélgettem.Londonban átszálltunk a tengertúli járatra és én egyből el is aludtam.Már csak arra ébredtem,hogy valaki kelteget aki nem más volt mint Krisztián.Na ez meg hogyan került mellém?Álmosan megtöröltem a szemeim vigyázva a szempillaspirálomra mert nem szerettem volna fekete képpel leszálni a gépről.Körübelül este tíz lehet Amerikai idő szerint,pedig hozzá vagyok szokva mégis mindjárt elalszom.Miután leszálltunk a gépről megrohamoztak a rajongok.Ezek miért nem alszanak?Kiosztottam pár autogrammot és csináltunk képeket is.Örülhetnek.Miután elmagyaráztam a két a-s nak, hogy mi ez a felhajtás hívhattunk egy taxit ami elvisz miket a suli szállójába.Ami kifejezetten luxus,réggebben jártam ott és még medence is van.No comment.Amint oda értünk az igazgató fogadott minket.Szegény nagyon fáradt volt.
-Hi Reni,it's good to see you here again,I hope you're having a good time(Szia Reni jó ujra itt látni téged remélem jól fogjátok magatokat érezni)-mosolygott rám az igazgató.
--Hello Mr.Lock I'm glad to be here again(Üdv Mr.Lock örülök,hogy újra itt lehetek-üdvözöltem.
I'm sorry, I'm very tired, rooms 3003 and 3004 are yours to find, unfortunately I can't accompany you.(Elnézést kérek nagyon fáradt vagyok a 3003 és a 3004 szoba a tiétek megfogjátok találni sajnos nem tudlak elkísérni titeket.)-mondta és otthagyott minket.
-Gyertek utánnam megmutatom merre kell menni-sóhajtottam és megindultam a lift felé.Na és itt kezdődött életem azon szakasza ami sokkal színesebb és vidámabb volt.
YOU ARE READING
A színpadon túl/Szjg ff/
FanfictionSzjg ff Nem könnyű sztárnak lenni 15 évesen úgy hogy el kell mennem magyarországról amerikába és mikor három év után szünetet tartok visszamegyek magyarországra és új életet kezdek a Szent Johannában.