A színpadon túl/Szjg ff/

🌹 5. 🌹

Alextól nyolckor mentem haza már megnyugodva.Otthon bedőltem az ágyamba és úgy ahogy voltam elaludtam.Nem tudtam foglalkozni a bátyámmal mert túl fáradt voltam.Túllépett egy határt és kiakasztott.Azt hittem,hogy támogat de tévedtem.

___________

Reggel kilenckor keltem még jó,hogy szombat van.Úgy döntöttem ma,hogy elmegyek Cortezhez és elmegyünk deszkázni.Úgyhogy felvettem egy leggingset és egy kék haspólót.A hajam lófarokba kötöttem és felkentem egy leheletnyi sminket.Fogtam a deszkám és lementem a lépcsőn.Anyunak ma is dolgoznia kellett apu meg üzleti úton volt Ádámtól meg nem fogok elkéretőzni az is biztos.Kisétáltam az ajtón és deszkára pattantam.Cortezék utcájába már gyalog mentem mert ott több autó jár.A házuk előtt megállva becsengettem.A nagyija nyitott ajtót.

-Jó reggelt-köszönök.

-Szia Reni Cortez fent van vele van valami csaj de szerintem menj csak nyugodtan-mosolygott rám.

Egy egészséges grimasz után elindultam a lépcső felé.A szoba ajtó előtt megállva hallgatóztam egy kicsit.Valami vinnyogást hallottam.Tipik ribanc pff.Kopogtam.Miután mondtott egy "gyere"-t bementem.

-Sziasztok-vágódok le az ágyra.

-Szia Reni-mosolyog rám Cortez.

-Ki a fene vagy ribi?-nyávog felém valami csaj inkább macska.

-Pont az aki nem te-oltom be-Cortez elmegyünk deszkázni?-teszem fel a kérdést.

-Késöbb jó most Vikivel lennék-pillant a csajra.

-Jó megvárom,nem akarok Ádámmal lenni otthon mert összevesztünk.Vissza akart küldeni Amerikába.Erre mindent hozzávágtam.Mindenképpen azt akarta,hogy hagyjam abba az éneklést de én nem akarom erre bedühödött én meg hozzá vágtam hogy kiakartak vágni a kiadótól -hadartam folyamatosan.

-Tessék? Kiakartak rúgni?-csodálkozik Cortez.

-Ja de megoldottam mert leléptem-húztam meg a vállam.

-Mé' ki vagy te valami sztár?-nyávogott Viki cica.

-Igen Ren vagyok személyesen-nyújtom neki a kezem vigyorogva.

-Öhh...Bocsi nem tudtam ö ahh-makogott.

-Hagyjuk,szóval kiakadtam és elmentem Alexhez ott bőgtem egy csomót és ja-mondtam-Haragszom Ádámra nagyon-bőgtem el magam megint.

-Jaj Reni ne sírj megfogjátok oldani-mosolygott kedvesen.

-Remélem-szipogtam-Megyek Ricsihez ha van kedved gyere majd a pályára-intettem és kiléptem az ajtón.

Elköszöntem Cortez nagyijától és Ricsi felé vettem az irányt.Az anyukája nyitott ajtót és közölte,hogy itt a csaja.Meglepődtem mi van ma csajnap vagy mi.Ricsi szobaajtaja előtt megállva bekopogtam.Az engedély után beléptem.

-Szasztok-köszöntem mosolyogva.

-Cső Ren-méregetett furán Ricsi.

-Baj van,összevesztem Ádámmal mert megtudta,hogy kiakartak csapni a kiadótól-panaszkodtam.

-Öööö...Ren bocs de most nem tudok a problémáiddal foglalkozni-mondta,a kijelentése meglepett.

-Hogy mi???-szaladt a szemöldököm a plafonig.

-Igen jól hallottad most nem érek rá a problémáiddal foglalkozni-mutatott a csajra.

Szó nélkül álltam fel és csaptam be az ajtót.Lerohantam a lépcsőn egyenesen az utcára.Kihez menjek basszus mindenkit elvesztek.Alex talán befogad.Már megint bőgtem szánalmas vagyok.Csengettem az anyukája nyitott ajtót.Furán nézett,hogy miért bőgök.Legyintettem és felindultam a lépcsőn.Az ajtón kopogtam és benyitottam.Becsukva magam mögött az ajtót lecsúsztam rajta és a lábaimat átkarolva sírtam tovább.

-Hé Reni mi van?-ránt fel a földről Alex.

-Már senkinek sem vagyok fontos-bőgök.

-Ez nem igaz miért mondod ezt?-kérdezi.

-Corteznek barátnője van nem ér rá,Ricsi meg elzavart azzal a szöveggel,hogy nem ér rá a problémáimmal foglalkozni mert csaja van Ádámmal meg összevesztem-mondtam.

-Értem akkor végső esetre maradtam én-jelenti ki nevetve.

-Jaj ne hülyéskedj tudod, hogy nem igaz-lököm meg játékosan.

-Na igen hogyne én mindent tudok-mondta.

-Jaj kérlek el ne szálj magadtól-nevetek fel.

-Ne aggódj nem tervezek szeretek a földön lenni-pillant rám-És akkor mi történt?-vált témát.

-Légyszi hagyjuk nem fontos szeretnék egy kicsit mással is foglalkozni-mondtam és felálltam-Jössz deszkázni na légyszi-könyörögtem.

-Tudod,hogy mikor álltam legutóbb deszkán nem akarok-mondta.

-Figyelj tudom,hogy félsz a sérülésed miatt de az már régen volt nem lesz semmi baj-bíztatom.

-Oké menjünk-bólint rá.

Lemegyünk a lépcsőn ami nem tudom egy ilyen kicsi házban,hogy lehet ilyen nagy.Az ajtóban mielőtt kiléptünk volna Alex anyukája megálított minket.

-Jól látom,hogy deszka van a kezedbe?-csodálkozik-Már lassan három éve nem láttam nálad;hogyan vetted rá?-pillant rám.

-Jó a meggyőző erőm-mondtam.