A színpadon túl/Szjg ff/

🌳 21. 🌳

-Elmondaná valaki,hogy mit csinálok itt?-kérdeztem.

-Ma van egy éve,hogy tiéd a kiadó ezért meghívtuk az alkalmazottakat-felelte a bátyám.

-Honnan tudsz a kiadóról?-kérdeztem.

-Meg vannak a forrásaim-vigyorgott.

-És a többiek?-kíváncsiskodtam.

-Türelem hugi-ölelte át a vállamat Noah.

Megforgattam a szemeimet és inkább felültem az egyik bárszékre és onnan figyeltem az eseményeket.Egyszercsak a bátyám azt mondta,hogy keljek fel és álljak mellé.

-Ennek mi értelme?-kérdeztem.

-Majd megtudod-mosolyodott el-Nézd gyere ide-állított be a nagy lámpa alá-Csukd be a szemed-kérte.

Megálltam és becsuktam a szemeimet.Mit terveznek ezek?Egyszer csak azt hallottam hogy nyílik a bejárati ajtó.Hallottam lépteket egy csomót.Kis idő után valaki megragadta a kezem húzni kezdett.

-Hé hová megyünk?-kérdeztem.

-Táncolni-hallottam Ricsi hangját.

-Ezt most nem gondolog komolyan ugye?-nevettem fel.

-Dehogyis nem-bólogatott.

______________

Miután ugrabugráltam Ricsivel körbe pillantottam a teremben,mindenki itt volt aki akkor nekem dolgozott.Olyan jó volt mindenkit együtt látni.Elsem hiszem,hogy idáig jutottam.Oda sétáltam a bátyámhoz és átöleltem.

-Köszönöm,mindent-mondtam.

-Ugyan semmiség-vont vállat.

-Ez nem igaz te is tudod.Na de honnan tudsz a vállalatról?-kérdem.

-Ricsi mondta,hogy szervezhetnénk neked egy bulit-felelte.

-Ohh értem-sóhajtottam.

-Mi van veletek?-kérdezte a bátyám.

-Nem tudom-suttogtam.

-Ne aggódj hugi megoldjuk-karolta át a vállamat.

Hálásan elmosolyodtam és tovább néztem a tömeget ami betöltötte a nagy házat.Régen volt ekkora élet itt.A papa mindig nagy bulikat szokott szervezni és  mindegyiket imádtam.Három hónap múlva már nem lehetek ebben a házban akkor amikor akarok.Először féltem idejönni de most már örülök,hogy itt lehetek.Rájöttem,hogy szeretek itt lenni ide járni suliba és itt élni.Jót tett nekem ez a cserediák program.Vidáman néztem a tömeget és azon gondolkodtam mi lezs velem ezek az emberek nélkül.