Mielőtt boldogok lettünk

12. fejezet

Izgulok, nem szépítem. Úgy érzem magam, mint életem első randija előtt. Pedig ha jobban belegondolok, ezt magamnak köszönhetem, mert Jake azt mondta, hogy ennek nem kell randinak lennie, ehhez képest én mit csináltam? Kategorikusan kijelentettem, hogy márpedig az lesz. Délután felhívtam Hollyt és elújságoltam neki mindent, persze kinevetett mert szerinte ez nem is igazi randi, mivel egyszer már jegyben jártunk, szóval nem érti miért viselkedek úgy mint egy 16 éves fruska. Valahol igaza van, ezt én is tudom, de akkor is izgulok. Vetettem egy utolsó pillantást magamra a tükörben. Egy fekete harisnyát és egy olivazöld kötött térdig érő ruhát vettem fel, a hajamat magas lófarokba fogtam, tettem egy enyhe sminket és egy kis parfümöt magamra. Erőt vettem magamon és lesiettem a földszintre, ugyanis 3 perc múlva 7 óra.
- Csinos vagy! - szólalt meg apa, odafordultam és a komplett családom vigyorgott rám a nappaliból
- Köszi. De nem vacsoráztok?
- Dehogy, ezt megvárjuk. - vigyorgott Tom, mire Margo oldalba könyökölte
- Hol vannak a gyerekek? - néztem körbe
- Ők már esznek a konyhában. -mosolygott anya. Megszólalt a csengő, a gyomrom borsónyira zsugorodott. Apa felállt és elindult az ajtó felé
- Te mit csinálsz? - léptem elé
- Ajtót nyitok az udvarlódnak. - került ki és odalépett az ajtóhoz, aztán kinyitotta.
- George. - bólintott Jake
- Jacob. - bólintott apa, ezen kuncognom kellett, soha nem hívta így, csak ha engem vitt valahova
- Oliviáért jöttem. - nézett rám Jake
- Pontos, mint mindig. - lépett arrébb apa - Bejössz egy pár percre?
- Nem szeretnék zavarkodni.
- Majd legközelebb, apa. - mondtam nyomatékosan és felhúztam a cipőmet, aztán a kabátomért nyúltam - Ne várjatok meg, mert nem tudom mikor jövök.
- Legkésőbb éjfélre hazahozom. - nézett Jake apára
- Rendben. Jó szórakozást. - vigyorgott apa és bezárta az ajtót, amint kitettem a lábam.
- Szia. - mosolyogtam
- Szia. - mosolygott vissza, majd közelebb lépett, a szívem meglódult. Azt hittem, hogy meg fog csókolni, de csak egy puszit kaptam az arcomra - Mehetünk?
- Igen. - bólintottam, aztán szó nélkül sétáltunk a kapiug, anya kocsija mellé parkolt a Dodge terepjáróval. Kinyitotta az ajtót nekem, beszálltam. Megkerülte az autót és ő is beszállt, aztán elindultunk. A kereszteződésig egyikünk sem szólalt meg, aztán nem bírtam tovább - Szóval éjfélre hazahozol?
- Természetesen. - vigyorgott, aztán jobbra fordult a kocsival
- Tehát nem alszok nálad?
- Nem bizony. A hálószoba közelébe sem megyünk.
- Ó. - nyögtem ki meglepődve, de nem mintha arra számítottam volna, hogy ma lefekszem vele
- Ez egy rendes randi. Az első ráadásul, szóval nincs helye az ágytémának semmilyen formában.
- Jake... nem tudom, hogy emlékszel-e, de már láttalak meztelenül. - cukkoltam
- 25 voltam. Nem vagyok büszke arra a testre. - nevetett, mire én is elnevettem magam. Aztán a ranchig ismét szó nélkül tettük meg az utat. Befordult a kapunál és a ház mellé parkolt. Leállította az autó motorját és kiszállt, közben én is kiszálltam.
- Ó, én akartam kinyitni az ajtót neked.- vágott fancsali képet
- Ó, bocsánat. -kuncogtam, aztán a bejárati ajtóhoz sétáltunk. Kinyitotta és beengedett maga előtt.
- Ismered a járást. - mosolygott
- Köszi. - mosolyogtam vissza és beléptem. Sötét házra számítottam, de rosszul tettem, mert volt egy kis halvány fény, látszott benne szinte az egész nappali. Levettem a kabátomat, amit Jake elvett és a fogasra akasztott, aztán levettem a cipőmet is, mert eléggé sáros volt az udvar. Mire megfordultam, már Jake is kabát és cipő nélkül volt. - Itt most én engednélek magam elé.
- Oké. -bólintott és elindult a nappaliba, követtem. Ahogy beértünk, rájöttem, hogy a halvány fény a kandallóból jön, ugyanis éppen használatban van. Aztán hirtelen több fény lett, Jake felkapcsolta a villanyt. Körbenéztem, kellemes hangulatvilágítás volt, a nappali sarkaiban lévő spotlámpák világítottak csak.
- Szép ez a kandalló. - néztem Jake-re
- Nem. Te vagy szép. - mosolygott rám, kicsit el is pirultam. Most nézem csak, hogy egy fekete farmer van rajta és egy sötétkék ing, de ez nem cowboy ing, ez egy normális férfi ing. A felső két gomb nyitva volt, egy kicsit el is kalandoztam. - Kérsz esetleg inni valamit?
- Tessék? - ráztam meg a fejem
- Kérsz inni?
- Igen, köszi.
- Alkoholosat vagy inkább valami menteset?
- Hát mivel azt ígérted apámnak, hogy hazaviszel, így szolidaritásból valami menteset. - mosolyogtam
- Oké, akkor csinálok neked egy gin-tonicot. Szereted még?- fordult oda a kis italos zsúrkocsihoz
- Mentes gin is van? - nevettem fel
- Szolidaritásból van. Persze. -fordult meg és a kezembe adott egy poharat- De én is iszom veled egyet, csak kicsit könnyedebb verzióban. - elvett egy másik poharat
- Akkor mégis itt alvás lesz? - odamentem a kanapéhoz és lehuppantam rá
- Szeretnéd? - odajött ő is és leült mellém
- Igazából - kortyoltam bele a poharamba - Jóóóó ég. Már az elsővel le akarsz itatni?
-Te akarsz itt aludni. - húzta meg a vállát és rám vigyorgott
- Lehet hogy lassan rá kellene térni a vacsorára. - kuncogtam
- Félsz, hogy lesz még egy kör?
- Nem, csak nem ettem ma, az az igazság és a pia meg fog ütni. Izgultam kicsit egész nap.
- Miért?
- Mert kitaláltam hogy ez egy randi legyen.
- Még mindig csak az este elején vagyunk, ha szeretnéd, akkor nem kell randinak lennie. - kortyolt a poharából
- Igen, ezt ma már mondtad párszor. Ennyire nem akarsz randizni velem?
- Azóta randizni akarok veled, mióta kiszálltam a kocsiból tegnap és megláttalak. De ha neked ez kényelmetlen, akkor nem kell randiznunk.
- Nem kényelmetlen, csak... mindegy. - kortyoltam a bivaly erős gin-tonicomból
- Csak?
- Beszéljünk valami másról.
- Rendben. Miről szeretnél beszélgetni?
- Nem tudom. Bármiről. - kuncogtam
- Tényleg nem ettél semmit. - nevetett fel és elvette a poharam - Nem hagyhatom, hogy kompromittáld magad.
- Soha. - vettem vissza a poharam és kiittam az egészet. Érzem, ahogy végig éget az alkohol és megáll a lábujjamban. Előfordulhat, hogy icipicit jobb lett a hangulatom
- Liv, megígértem apukádnak, hogy hazaviszlek. - vette el a poharam ismét és letette az asztalra, majd a sajátját is odatette
- És? Elmúltam 30, már nem hiszem hogy szobafogságot kapok, mert Jake Wade-del töltöm az éjszakát. - vigyorogtam
- Nem töltöd velem, csak nálam alszol.
- Kötöd az ebet a karóhoz, igaz?
- Ezúttal igen. - nézett egyenesen a szemembe
- Ezúttal? - húztam fel a szemöldököm
- Tom mondta hogy még 1 hétig maradsz nagyjából. Szóval van még úgy 7 napom, hogy lenyűgözzelek és itt maradj végleg.
- És gondolod, hogy a jófiú imidzzsel tudsz lenyűgözni egyedül?
- Sokat változtam, Liv.
- Én is, Jake. - mosolyogtam és még mindig egymás szemébe néztünk. Hosszú másodpercek teltek el, aztán egyszerre mozdultunk és ismét ugyanott tartottunk, mint délelőtt. Vadul csókolózni kezdtünk a hatalmas kanapén.