A fegyverek hangja tompa puffanásokként él az emlékezetemben. Nem sok maradt meg akkorról, csak, hogy üvöltök miközben könnyeim, az arcomon úgy folynak végig, mint a Bross vízesés. Anyám hiába próbált megnyugtatni, csecsemőként semmit nem sejtettem a külvilagból, csak azt, hogy valami nincs rendben. Mint később megtudtam, ez volt a Kezdetek háborúja.
Tudjátok a mi bolygónk nem a legnagyobb ebben a naprendszerben, de ugyanúgy van holdja, és napja is.
A nevét senki sem tudja, és senki nem is ismeri, csak mi és azok akiknek kell. Három ősi nép él a bolygónkon: a Mandalinok, a Karmánok és mi, az Echwaldoriak. A 3 nép közül a miénk a legnagyobb birodalom.
Kezdetben szövetségesünk volt a Karmán nép, az oldalunkon harcolt, majd kirobbant a Kezdetek háborúja és a Karmánok ellenünk fordultak, ezek után pedig -mint összetartó nemzetek- a Mandalin birodalommal kötöttünk szövetséget.
Az ok, ami miatt a csata elkezdődött, majd háborúvá alakult, elég nagy hülyeség volt: Egy napon a királyságok, egy relytélyes segítőtől hatalmas adományt kaptak, de a Karmán birodalom részét ellopták, akik érthetetlen okokból egyből minket gyanúsítottak. A dühük annyira elfajult, hogy megtámadtak minket, a Mandaliniak pedig a segitsegünkre siettek, függetlenül attól hogy nem álltunk szövetségben.
Ekkor kezdődött a háború és ekkor születtem én.
A nevem Luna Bloom és elmesélem nektek a történetemet.
YOU ARE READING
Frozen-Kék szárnyak (Befejezett)
FantasyLuna Bloom, szárnyak nélkül született az angyalok földjére. Rengeteget kellett bizonyítania, hogy a népe elfogadja hercegnőjüknek, később pedig királynőjüknek (ami számára kevesbé csábító). Eltűnt anyjáról később kiderült, hogy halott, de most vissz...
