,,If you kiss a boy..." [18+]

1. Fejezet

- Egy meleg bárban? Most komolyan?! - ordibált velem apám a telefonban.

- Aha - néztem a körmeimet. - Miért, baj van vele?

- Na jó, fiatal úr, takarodjál hazafele - közölte agresszívan. - Most, azonnal!

- Igen is, mr. Han - nyávogtam pofákat vágva, azzal rábasztam a telefont. - Látom fater nem kurált mostanában.

Zsebre raktam a telefonomat, és elindultam kifele a sikátorból.
- Lehet el kéne vinnem őt is meleg bárba - vigyorodtam el gonoszan a gondolatra. Jót nevettem a saját viccemen.

Lassacskán megérkeztem a hajókikötőbe a dokkokhoz, ahol a jól elrejtett bázisunk található.

Mikor leértem, és megláttam a dühtől vörös pofájú apámat, már tudtam mi következik.
Megálltam előtte.

- Térdre! - parancsolta a földre mutatva. Én szó nélkül tettem, amit mondott. És akkor jött az első pofon.
- Mégis mit képzeltél egyáltalán?! - köpködte.
- Miért, mi baj van azzal, ha férfiakat nézek rúdon tekeregni? - kérdeztem egy fél mosollyal felpillantva rá. És ekkor jött a második pofon.
- Mi baj?! Hát az, hogy kurvára rossz fényt vet a hírnevünkre! - ordította az arcomba. - Azt akarod elérni, hogy ez bemocskoljon téged? Az összes nő oda van érted!
- Meg jó pár férfi is - harmadik pofon.
- Ez jó neked?! - kérdezte.
- Hmm nem tudom - vigyorogtam. Nem jött az a negyedik pofon. Apám csak egy mélyet sóhajtott, és összecsippentette az orrnyergét.
- Többet ne forduljon elő - szólt immár normál hangerővel -, mert ha még is, akkor hidd el, nem fogok kegyelmezni.
- Rendben, apám - hajtottam előre a fejemet egy sunyi mosollyal.
- Most pedig takarodj, Jisung, dolgom van - hesegetett el, mire én rögtön felálltam. Sarkon fordultam, ês elhagytam a bázist.

- Hallod, haver - szóltam a telefonba. - Nem érdekel, hogy rá érsz e, vagy sem, gyere most azonnal a szokásos helyünkre. Mesélnem kell valamit.
Választ sem várva leraktam a telefont, és siettem abba a bizonyos sikátorba találkozni a kedvenc emberemmel.

Odaértem, és nem kellett sok idő, mire a fekete bőrdzsekis alak is befordult a sikátorba.
- Cső - pacsiztam le vele.
- Na mi van? - kérdezte Minho zsebre dugva a kezét.
- Apám megint lebaszott - vigyorogtam.
- Na már megint, miért?

- Annyi volt, hogy tegnap este untam az agyamat, szóval elmentem a belvárosban lévő melegbárba, mert miért ne. Aztán gondolom apám valamelyik embere is ott buzult, kiszúrt engem, és beköpött neki. Aztán az előbb kaptam pár pofont, egy sor hegyibeszédet, és ahhoz képest egész jól megúsztam - meséltem.

- Fhu bazdmeg - forgatta szemeit Minho. - Néha annyira nem értem apádat.
- Én sosem értem - vontam meg a vállamat.
- Az oké, de most már buzi sem lehetsz? - fintorgott.
- Úgy tűnik - feleltem. - De ugye tudod, hogy ez nem akadályoz meg engem abban, hogy az legyek?

- Tudom - mosolyodott el gonoszan Minho. Ő tudja, hogy én vagyok a legbuzisabb biszexuális a világon. Van olyan, hogy néha csak úgy random lekapjuk egymást, pedig Minho teljes mértékben heteró. Ezért nem is félek ilyeneket csinálni, végtére is a legjobb barátom.

Most elővettünk egy-egy szál cigit, és mindketten rágyújtottunk. Szívtam párat, mikor észrevettem, hogy a sikátor végében valaki elbújva figyel minket. Biztos apám embere.

- Na bazdmeg, megint új sikátort kell keresnünk magunknak - motyogtam, amiből Minho rögtön leszedte a szitut. Nem nézett hátra, tudta miről beszélek. És azt is tudta, hogy most mit kell csinálnia.

Egyszerre hajoltunk egymás felé, és egymás ajkaira tapadva fújtuk át a másik szájába a cigaretta füstöt. Letüdőztem a dohányt, majd nyelvemet átvezetve Miho szájába kezdeményeztem egy mély csókot. Minho visszatámadott a nyelvével. Ahogy szánk el-el vált egymástól, felfedtük nyelveink egymással járt vad táncát. Megragadtam Minho bicepszeit, mire ő a fenekembe markolt bele.

Hangosan belenyögtem a szájába, úgy, hogy azt a kukkoló is jól hallja. Minho jól csókol, ez nem tagadás. Már majdnem fel is izgultam, de még időben megszakítottuk a csókot. Lihegve néztem Minhora, aki előszőr rám, majd a sikátor vége felé pillantott.

- Eltűnt - fújta ki a levegőt, mire elengedtük egymást.
- Kösz haver - paskoltam meg a vállát.
- Ez semmi - vonta meg a vállát mosolyogva. - Kíváncsi leszek erre apád mit lép.
- Arra én is.

Lesznek még itt fincsa dolgok