,,If you kiss a boy..." [18+]

10. Fejezet

Han szemszög:

A nap lassacskán felkelt, amit én egy ablakból néztem végig. Mivel a bunker a föld alatt volt, ezért csak a plafonon volt pár elrejtett ablak, amin természetes fény szabadult be a helyiségbe, igaz csak kis mennyiségben.

Csöndesen ültem az ágyamon, úgy néztem, ahogy az ég elkezd színesedni. Gyönyörű volt, de magányosnak éreztem magamat. Hiányzott a legjobb barátom.

Arra jutottam, hogy nem vagyok szerelmes Minhoba, egyszerűen csak a mostanában történtek miatt túl csordul bennem a szeretet iránta, amit szerelemnek értelmeztem, miközben nem több csak szimpla baráti szeretetnél. Az embereknél előfordul ez, nem nagy dolog, ezzel nyugtattam magam. De Minho akkor is hiányzott, mégha csak barátként is tekintettem rá.

És nem csak ő hiányzott, de a többiek is. Elképzeltem, ahogy itt vannak velem, és együtt nézzük csöndben a pirkadatot. Van aki az ágyon ül velem, van aki pedig a földön fekszik, és mind a kis ablakon kémlelünk kifelé, a gyönyörű eget szemlélve.
Erre a gondolatra kissé elmosolyodtam.

Nagyon szeretem a barátaimat. Érdekelt, hogy vajon gondolnak e rám, hiányzom e nekik.
Biztos nem - csóváltam meg a fejemet. Valószínűleg mindenki el van foglalva a saját dolgával. Nem várom el, hogy körülöttem forogjon minden gondolatuk, hiszen ki vagyok én, hogy ilyet várjak el a barátaimtól? De azért reménykedtem...

Miközben gondolkoztam az ég kitisztult, és immár tisztán, kéken terült el az ablak mögött. Sóhajtva felkeltem, és elindultam reggelit készíteni magamnak. Nem vagyok valami jó a konyhában, szóval csak egy gyors tojás rántottát dobtam össze, annyira még én is képes vagyok.

Paradicsomot vágtam fel hozzá, majd elégedetten leülve a pulthoz, elfogyasztottam a tojást.
Mikor jól laktam, leheveredtem a kanapéra, és bekapcsoltam a tv-t, hogy menjen valami miközben a telefonomat nyomkodom. Bekapcsolva a készüléket meglepve láttam, hogy Minhotól egy csomó üzenetem jött, ráadásul a Stray kids instagram csoportban is volt pár olvasatlan üzenet.

Lee Know
Szia, Han. Csak mégegyszer elnézést szerettem volna kérni, amiért ilyen hirtelen távoztam. Remélem jól vagy és nem unatkozol. Én ide értem már, de még el kell intéznem pár dolgot. Utána írok még.

Lee Know
Hannie, az előbb beszéltem Channel, és rossz híreim vannak... Majd inkább élőben mondom. Most megyek, Seungminnal találkozok.

Lee Know
Jisung, jó hírem van! Seungminnal meg tudjuk oldani a problémát... Mindegy, majd úgy is megtudod, de legalább most már nem kell idegeskedned. Minden rendben lesz. Ja, Jeongin puszil.

Lee Know
Jisungie, estére otthon vagyok :)

Üzeneteit végig olvasva eléggé vegyes érzéseim támadtak. Előszőr izgalom, aztán megrökönyödés, utána megkönnyebbülés, végül öröm. Hiszen estére itthon lesz!

Han
Sziaa! De jooo varlak haza<3

Erre csak belájkolta az üzenetemet, majd (gondolom) ment a dolgára.
Én pedig csak eltettem a telefonomat, és a Stray kids csoportban lévő beszélgetést meg sem nézve, a tv hangjára lassacskán elnyomott az álom.

.

.

.

Mikor felébredtem már este hat volt.
- Úristen, most komolyan végigaludtam a napot?! - pattantam fel amint realizáltam, hogy mennyi is az idő.
- Ah, mindegy, legalább kipihentem magamat - álltam fel a fejemet fogva. Nyújtózkodtam egyet, majd nyamnyogva elmentem pisilni.

Előálltam azzal az ötlettel, hogy csinálok vacsorát Lee Knownak.

Találtam egy receptkönyvet a konyhaszekrényben, ami egy csomó magyar étel receptjét tartalmazta. Átlapoztam a könyvet, majd megálltam egy olyan oldalnál, hogy ,,marhapörkölt". Finomnak nézett ki, és könnyűnek, és egyébként sem ettem még soha magyar kaját, szóval neki álltam megcsinálni.

Ennek az lett a vége, hogy úgy elbasztam az egészet, hogy még a serpenyőt is ki kellett dobni, úgy beleégett a hús, amit próbáltam megpirítani.
- Na bazdmeg! - sóhajtottam, miközben a vécébe öntöttem az ehetetlen kotyvalékot, amit alkottam. - Így most mit adjak szerencsétlen Minhonak enni?

Gondterheltem ültem le a kanapéra, miközben az órára pillantottam.
Már fél nyolc is elmúlt.

És akkor hallottam, hogy nyílik a fából vezető járat ajtaja.

Miért ilyen szép ez az ember..?