Changbin x Jeongin
Nem tudom hogy vagytok vele, de egészen megkedveltem ezt a párost...
-Hyung!-dugta be a fejét az idősebb szobájába Innie. Changbin az asztala mellett ült és szokásosan dolgozott. Újabb és újabb ötletei akadtak a zenéjük szövegéhez, ezért ilyenkor gyorsan papírra veti ezen gondolatait.
Ebbe pedig oly mértékben fókuszált, hogy nem hallotta a fiatalabb hangját.
-Hyung!-szólította meg hangosabban. Erre már felkapta a fejét.
-Innie, gyere beljebb!-invitálta be széles mosollyal az arcán.-Mit szeretnél?
-Már 2 órája itt ülsz és írsz! Gyere, menjünk ki az udvarra!
-Szerelmem, sok dolgom van most! Majd máskor, rendben?-simította meg az arcát.
De ez nem hatotta meg a fiatalabbat. Csalódottan és mérgesen hagyta el a házat és a kertben lévő hintaágyra ülve bámult maga elé.
Nem is emlékszik mikor ölelte meg őt az idősebb, vagy egyáltalán mikor csókolta meg utoljára. Esténként sem bújik mellé az ágyban, hanem dolgozik helyette.
Innie örült annak, hogy Changbin ennyire élvezi azt, amit csinál, de gyakran túlzásba esik és nem veszi olyankor észre magát.
Csendben elpityeredett, könnyei végigszántották tökéletes arcát, vállai rázkódni kezdtek. Kezei remegve próbálták eltüntetni a sós cseppeket, de azok helyébe újabbak jelentek meg.
Megijedt mikor hirtelen ült le mellé Changbin. Levegőt is elfelejtett venni, hiába próbálta volna takargatni fájdalmát, már meglátta.
Szó nélkül magához ölelte, az ölébe húzta és a vállára hajtotta a fejét.
-Kérlek ne haragudj, megint...túlzásba estem!
-Ez már nem az első alkalom!-suttogta.
Óvatosan eltolta magától. Ekkor vette észre, hogy ő is sír.
-Hyung!-riadt meg, hisz ha ő sír akkor bizony nagy baj van mindig.
-Sajnálom Innie, hogy ennyire megbántottalak! Nem érdelmelsz meg!-nézett a szemébe olyan szomorúsággal, hogy Jeongin szive ezer darabra tört.
-Nem vagy hibás hyung! Jyp lesz az, akit holnap megverek!-nézett rá határozottan.
Erre a kijelentésre végre megjelent egy mosoly mindkettejük arcán, majd egymás homlokának dőlve élvezték tovább a pillanatot.
-Szeretlek Innie! Hálás vagyok, hogy ezek ellenére még mindig itt vagy mellettem!
-Megígértem, hogy kitartok melletted jóban-rosszban! Tartom az ígéretem, de kérlek próbálj egy kicsit megváltozni! Úgy éreztem az elmúlt napokban, mintha nem szeretnél már, mintha kiuntál volna belőlem!
-Semmi ilyesmire ne gondolj!-szorította magához.-Jobban szeretlek, mint bárki mást ezen a világon és nem hagynálak magadra soha! Ígérem, hogy rendbe hozok mindent!-hajolt közel az arcához, majd egy hosszú, szerelmes csókot kezdeményezett.
Bár örökké tartana ez a pillanat, de sajnos semmi nem tart örökké. Egy dolgot kivéve; az ő szerelmüket.
🎶Melanie Martinez-Dollhouse🎶
YOU ARE READING
Unusual SKZ ships
FanfictionMint ahogy a címből is lehet következtetni, nem megszokott Stray Kids shippekkel lesz tele a könyv. Természetesen lesznek benne népszerűbbek is, de főként azokról fogok írni, amikről nagyon kevés sztorit látok itt Wattpadon! Lesznek benne rövidebb r...