Unusual SKZ ships

Hyunmin

Hyunjin x Seungmin

Seungmin

Utálom Hyunjin-t. Egyszerűen ki nem állhatom. Ha meglátom az iskola folyosóján egyből elfordulok, hogy még csak meg se lássuk egymást.

Gyűlölöm. Gyűlölöm, hogy ennyire helyes, udvarias, kedves, jóképű és népszerűn. Utálom emiatt. Nyilván nem hibáztatom egy pillanatig sem, de utálom, hogy nem beszélhetek vele többet. Csak földrajz órán ül mellettem, de olyankor is csak a kötelező dolgokról beszélünk, semmi másról.

Minden lány odavan érte, sőt, pár fiú is. Állandóan körülötte nyüzsögnek, ami miatt sosem tudok vele akár kettesben beszélgetni. Nem tudom mitől ilyen népszerű, de látom rajta, hogy ő sem élvezi a sok figyelmet amit minden nap kap.

Vele ellentétben én talán az egyik legnépszerűtlenebb ember vagyok az egész suliban. Nem bánom ezt, de időnként örülnék egy barátnak.

Időmet főleg a könyvtárban töltöm, ahol szerencsére nagy választékban vannak fantasy regények. Egyszerűen imádok olvasni, pláne ilyen műfajú regényeket.

A mai napom is ismét a kedvenc helyemre vezetett órák után. Jelenleg olvasok egy hosszú könyvsorozatot, de még a felénél sem tartok az egésznek. Így a polcok között járkálva kerestem meg az ismerős borítókat.

Szerencsére nem sokan ismerik ezeket a könyveket, szóval nem aggódok, hogy elviszik előlem. A legalsó polcon voltak, szóval nyugodtan letelepedtem elé és elkezdtem olvasni.

Nem szeretek az asztalokhoz menni, mert elvenném a helyet azoktól, akik tanulnának. Meg hát szeretek is a földön ülni, akárki akármit mondd.

Hirtelen feltűnt egy ismerős alak a sor végén. Nem tulajdonítottam neki nagy figyelmet amíg mellém nem ért és megállt.

Felpillantva megláttam Hyunjin-t. Ijedten ugrottam fel a helyemről és távozni készültem, de gyengéden megfogta a kezem.

-Ne haragudj, hogy megijesztettelek!-nézett rám nagy szemekkel.

Éreztem, hogy az arcom felvesz egy pirosabb színt. Zavarban voltam, nem tudtam, hogy mit tegyek.

-Seungmin.-szólított meg olyan lágyan, hogy beleborzongtam.-Minden rendben van?

-P-persze!-dadogtam.

Közelebb húzott magához és mélyen belenézett a szemembe.

-El kell mondanom valamit.-sóhajtotta halkan.-Az utóbbi időben azt hiszem megkedveltelek.

Alig mertem elhinni, hogy ez igaz. Majdnem hátra estem meglepődöttségemben, de Hyunjin erősen fogta a kezeim.

-Szeretném megkérdezni, hogy szeretnél-e velem randevúzni?

-Ne is tudd mióta várok erre!-mondtam elvékonyodott hangon.

Elmosolyodott a reakciómon, majd a kezemből kivette a könyvem és alaposan megvizsgálta a borítóját.

-Ez talán a kedvenc regényem. Mármint az egész sorozat. A vége nagyon jó lesz!-kacsintott.

-Nem is tudtam, hogy olvasol ilyeket!-suttogtam.

-Ide szoktam elvonulni az emberek elől.-mondta összehúzott szemöldökkel.-Utálom őket.

-Miért?

-Csak azért akarnak velem lenni, mert sok pénze van a családomnak. Gyűlölöm az ilyen természetűeket! Remélem te nem egy vagy közülük!-simította meg a kézfejem.

-Egészen mostanáig nem tudtam miért vagy népszerű. Nekem ez nem befolyásol semmit, hogy őszinte legyek. A nap végén te is lefekszel aludni, mint mindenki más.

Mosolyogva kulcsolta össze a kezeinket és a könyvet visszaadva kísért el a pultig. A könyv kikölcsönzése után kézenfogva mentünk ki, ahol egy csomóan tátott szájjal mutogattak ránk.

Az ebédszünet alkalmával sem voltunk kettesben. Körénk egy egész hatalmas tömeg gyűlt, mindazok, akik fel voltak háborodva.

Hirtelen Hyunjin felállt és felmászott az asztal tetejére. Nem tudtam mire készül, ezért aggódva figyeltem mit tesz ezek után.

-Hé, mindenki!-ordította.-Mondani akarok valamit! Én...szerelmes vagyok! Olyan régóta, hogy nem mertem ezt bevallani ennek a bizonyos fiúnak egészen a mai napig! De ma megtettem és azt hiszem ez lesh életem legboldogabb napja, amire mindig emlékezni fogok. Szeretem őt, és eszem ágában sincs szóba állni azokkal, akik csak a pénzem miatt barátkoztak velem. Rohadjatok meg mind!-nézett rájuk, majd a középső ujját felmutatva nekik leugrott mellém és kézen ragadva kihúzott az ebédlőből.

-Kérlek ne haragudj! Sokáig tartogattam magamban és kiszaladt a számon!-nézett rám bocsánatkérően.

-Szeretlek hyung!-jelentettem ki hirtelen, majd erőt véve magamon összeérintettem az ajkainkat.

🎶Killing me-iKON🎶