Jeongchan

286 29 0
                                        

Chan x Jeongin

LnaEtelkaamotorozosS kérte tőlem ezt a rövidke részt mára!💜

-Jeongin, hagyj már békén az istenért! Nagyon idegesítő vagy most már!-lökte el magától Chan.

A két fiú egy gimnáziumba jártak, de Chan idősebb volt Jeongin-nál. A kicsi szinte csak az idősebb körül ugrált, hiszen tetszett neki. Chan azonban nehezebben kezelte a helyzeteket és nem tudja hogyan viszonozza a szeretetét.

Innie a lökéstől hátra esett és elsírta magát. Chris abban a pillanatban megbánta a tettét és mellé guggolva próbálta vígaztalni.

-Hagyj békén hyung!-húzódott el tőle.

-Innie, kérlek ne haragudj, engedd, hogy segítsek!-kérlelte.

-Ne merészelj közelebb jönni hozzám!-sírta. -Azt hittem megbízhatok benned, de ezek szerint tévedtem...

A kiabálásra előjött egy tanár Jeongin pedig elmondott neki mindent. Chan nem is próbált ellenkezni, vagy védeni magát. Megérdemelte.

Annyit segített neki, olyan sok vidám pillanatot okozott, ő meg így hálálja meg?

Az akciójáért csak egy szaktanári figyelmeztetést kapott, de számára nagyobb veszteség volt Jeongin elvesztése.

Onnantól kezdve nem volt hajlandó felé sem nézni, már nem kereste az idősebb társaságát, mint régen. Hiányoztak egymásnak, de egyikőjük sem tette meg az első lépést egészen Jeongin szülinapjáig.

A fiatalabb a szekrényében talált egy csokor rózsát és egy kedves levelet. Egyből felismerte Chan kézírását, de elolvasta az üzenetet. Milyen jól tette!

Az első lehetséges alkalomkor, mikor meglátta a folyosón a nyakába ugrott és erősen átölelte a nyakát.

-Hyung, miért nem mondtad el hamarabb?

-Mert nem jött el soha a tökéletes pillanat.

-A válaszom igen. Megbocsájtok neked és leszek a párod!

-Nagyon köszönöm, hogy adsz második esélyt!-simította meg a derekát.

Arcuk magától közeledett egymáshoz, majd végül egy hosszú csókban forrtak össze.

🎶Work-Ateez🎶

Unusual SKZ shipsWhere stories live. Discover now