Megtörhetetlen | Rafe Cameron ff

-22-

Telefonom dallamos csengőhangja keltett fel mély álmomból. Fejemet felkapva körülnéztem az akkor még ismeretlennek bizonyuló szobában. A széles ablakokon keresztül a nap sugarai bevilágították John B egész nappaliját, míg a madarak odakint vidáman csicseregtek. Már csak egy kérdésem maradt megválaszolatlanul, hogy mégis mit keresek öreg barátom faházában, JJ Maybank társaságában. Fejem iszonyúan sajgott egy ponton, majd amint realizálltam, hogy ruháim mindenfelé szétszórva hevernek a földön, csak mégjobban bepánikoltam. Ügyelve arra, hogy ne keltsem föl az igazak álmát alvó JJ-t, kikászálódtam mellőle, majd egy vékony lepedőt magam köré tekerve nekiláttam a telefonom megkeresésének. Valahol a konyhában találtam meg, a kijelzőn pedig egy ismeretlen szám villogot már lassan öt perce. Olyan hangosan szólt csengőhangom, csodáltam, hogy JJ nem ébredt fel rá.

Abban a pillanatban nagyon sok kérdés fogalmazódott meg bennem, kezdve azzal, hogy mégis ki hívhat engem ilyen kora reggel? Fejem fájó pontját masszírozva a fülemhez emeltem telefonomat, miután felhúzva a zöld ikont sikeresen fogadtam a hívást.

"Katelyn Hayes?" -Szólalt meg egy idegen hang recsegve a vonalból, egy rövid "igen"-el válaszoltam. "A kórházból hívjuk, ugyanis kötelességünk értesíteni önt édesanyja állapotáról, mint egyetlen hozzátartozóját. Tegnap este hozták be a sürgősségire, jelenleg pedig kivizsgálás alatt tartjuk.. " -Egyszerűen nem voltam képes megvárni, míg a nő befejezi a mondandóját, csak úgy kinyomtam a telefont. Szemeimbe könnyek szöktek, melyeket ha akartam volna se tudtam volna megállítani. Tisztában voltam anyukám állapotával, mégis magára hagytam tegnap este. Önző, borzalmas ember vagyok. Ha nem épül fel, azért csak is magamat okolhatom.

-Minden rendben? -Hallottam meg a semmiből JJ hangját. Hátrafordultam, a fiú pedig egy szál alsónadrágban állt mögöttem, aggodalmas tekintete könnyektől nedves szemeimet fűrkészte. Idióta kérdésére nem adtam választ, ugyanis eggyértelműen látszott, hogy jelenleg semmi sincsen rendben.

Pár hosszas másodpercig csak álltunk egymást nézve, majd magához húzott. Átkarolt engem, míg én fedetlen mellkasába fúrva fejemet csak sírtam tovább. Széles tenyerével lassan elkezdte hátamat simogatni, közben állát fejem búbjára téve. Kellemes érzés járta át ugyan testemet, mégis valahol belül olyan érzésem volt, mintha kifacsarták volna a szívemet. Nem csak azért, ami anyukámmal történt, de Rafe miatt is, az ölelés eszembe juttatott minden pillanatot, melyet vele éltem át eddig.
Miután képes voltam kicsit összeszedni magamat, pont annyira, hogy fel tudjam vázolni JJ-nek a helyzetet, elváltunk egymástól.

-Elkísérlek. -Jelentette ki azt követően, hogy elmeséltem neki mindent amit a nő mondott, szóról-szóra.

Erre a torkomban persze hatalmas gombóc keletkezett. Nem volt szívem visszautasítani őt, és jelenleg tényleg szükségem lett volna egy kis érzelmi támogatásra is. Normál esetben Kiara-val szoktam megbeszélni az ilyeneket, de van hogy a srácokat is beavatjuk, ám olyankor nem hagyunk ki senkit a dologból. Jelenleg csak én és JJ voltunk itt, ugyanis John B Sarah-val bújkált, a többieket meg már nem akartam ezzel terhelni. Elvégre csakis saját magamnak köszönhetek mindent. A legutolsó opció Rafe lett volna, kivel amúgy sosem beszéltünk ilyenekről. Sőt, szexen és füvezésen kívül mást talán nem is nagyon csináltunk, jelenleg pedig még csak rám sem akar nézni valószínüleg, hiszen csúnyán összekaptunk. JJ-re mindig számíthattam, nem érdekelték őt a körülmények. Bizonyára tud Rafe-ről is, ám ennek ellenére sem távolodott el tőlem, inkább özelebb kerültünk egymáshoz, mint ahogyan azt gondoltam volna..

Ami azt illeti, a tegnap estét megbántam, nagyon is. Szó sincsen arról, hogy rossz élményben lett volna részem, de JJ nem több számomra csupán egy barátnál. Ő pedig nyíltan kijelentette, hogy nem képes ugyan így tekinteni rám. Akkor mégis miért csináltam ezt? Lehet, hogy mindketten már a drog hatása alatt voltunk, de akkor sem kellett volna ennyire félrevezetnem őt, hisz a barátságunk múlhat most ezen.