~Jack~
Az, hogy üvölt a zene talán, csak arra volt jó, hogy elterelje a gondolataimat. A barátaimmal ott ültünk a kanapén, de fogalmam sem volt miről dumálnak. Csak azért jöttem, hogy igyak és, akkor legalább nem kell gondolnom minden szarra, ami most körülöttem van. Már, csak arra vártam, hogy Jess vissza jöjjön, mert azt hiszem italért, ment és akkor szakítok vele. Igazából sosem egyeztem bele, hogy együtt legyünk. Nem igazán hiszem, hogy felfogta azt, hogy én nem megyek bele kapcsolatokba, mert mindenkinek, azt mondta, hogy együtt vagyunk, pedig én világosan közöltem, hogy NEM. Szép lány, de engem a monogámia mindig is aggasztott. Én csak jól akartam magam érezni, de úgy tűnik neki ez nem így jött le. Jess éppen ebben a pillanatban érkezett meg és egy csókkal üdvözölt. Viszonoztam, de ugyanakkor ki is vezettem a folyosóra.
- Figyelj, bírlak, ne értsd félre, de én nem szeretnék barátnőt...- nem tudtam, hogy mondjam, hogy ne bántsam meg, de úgy tűnik az nem fog működni. Mikor a mondatot kimondtam, mintha megfagyott volna.
- Várj, te most kurvára azt mondod, hogy szakítasz?- kérdezte és láttam, hogy nem fogja túlságosan jól feldolgozni. Csak bólintottam. Nem tudtam mit mondjak, a kedvesség eléggé messze áll tőlem.
- Hát ilyen nincs, kibaszottul rohadj meg, Jack!- ordította a képembe és elsétált az üvöltöző tömeg felé. Igazából már megszoktam, hogy vannak akik rosszul kezelik szóval csak vettem egy nagy levegőt és visszasétáltam. Már nyúltam volna valami erős piáért, amikor tudatosult bennem, hogy mivel motorral vagyok nem ihatok. Kurva jó. Elővettem egy 0-ás sört és visszaültem a kanapéra. Már épp kezdtem volna érteni, amiről a többiek dumáltak, amikor egy ismerős, làgy női hangot hallottam meg, viszont most nem volt olyan lágy...
-Bazd meg!- kiáltotta Stella, hogy a zene hangos üvöltése ellenére meghalljam, amit mond. Csak mosolyogtam és ezt feleltem.
- Téged? Örömmel.- láttam, hogy az arca elpirul és halvány rózsaszínszínű lett, az arca merev lett és láttam a meghökkenést rajta.
- Mi a faszért dobtad Jesst?- kérdezte tőlem, de a tekintete még mindig haragos volt.
- Figyelj, én leszögeztem, hogy mennyi fér bele és ő bőven túllépte, ennyi.- vallottam be őszintén és lazán ami neki nyilván nem tetszett.
- Óh, tudod másoknak vannak rendes érzelmeik, de az nyilvánvaló, hogy neked nincs, baromarc!- tetszett, hogy Stella ilyen volt velem. Igazából életembe egy nő sem emelte fel rám a hangját, kivéve őt.
- Nem megbántani szerettem volna, csak a helyzetünket tisztázni.- mondtam nyugodtan és ez még jobban felidegesítette Stellát, úgy tűnik. Már láttam a szemében, hogy akart volna valamit mondani, amikor James megszólalt.
- Hé, ki jön üvegezni?- kérdezte erre mindenki az asztal köré ült, de megláttam, hogy Stella menni készült.
- Máris menekülsz? Szóval te nem vagy az a " most vagy soha" csaj , huh?- kérdeztem játékosan, majd folytattam- Ne már, egy körbe nem halsz bele.- mondtam. Láttam, hogy hezitál majd így szólt.
- De csak most az egyszer! Felfogtad?
- Felfogtam, Napsugár...
