#19

128 15 2
                                    




-Kislány, ne szórakozz velem. - figyelmeztettem.

-Miért mit fogsz csinálni?

- Nem akarod te azt tudni.

Játszani akar velem? Örömmel benne vagyok a kis játékba. Ideje lesz itt hagyni a francba!

- Késő van, srácok, menjünk aludni – jelentem ki.

- Máris? – szomorkodik Mila.

- Igen, máris!

Mindenki elfoglalta a saját szobáját, mi meg a srácokkal vártunk, legyen ideje elaludni Riley-nak. Nagyjából egy óra múlva a megbeszéltek szerint – én lerohanok elindítom a kocsit, Michael, Zion, Dean addig beszállnak a kocsiba Jayden meg szól Milának és Bellának, hogy sajnos haza kell menni, mielőtt meg kérdeznék Riley hol van azt mondja majd, már a kocsiban. – lerohantam a kocsihoz, gyorsan beindítottam, a srácok beszálltak velem együtt. Néhány perc elteltével Belláék is megérkeztek.

- Hol van Riley, Nick? – kérdezi Mila.

Arra nem is gondoltunk, hogy mi lesz, ha meg kérdezik. Nem tudom mit válaszoljak.

- Ne kérdezősködj Mila! – szóltam rá.

- Nick! – kiált rám Bella.  – Valaki árulja el miért nincs itt!

Zion útközben elmondta a kis tervünket, a lányok meg szét kiabálták a fejünket.

Hogy nem tudnának egyszer nyugton maradni!

- Azonnal fel kell hívnom! Nem vagytok normálisok! – kiabálja Mila. – Haló? Riley? ...Ne ijedj meg kérlek... nem, nem... nem vagyunk ott, ezek a barmok vicces kedvük...

Zion, aki mellettem ült, hátra nyúlt, megragadta a telefont, letekerte az ablakot, és kihajította az ablakon.

- Normális vagy? Utállak Zion, téged is Nick, ne nevess! – kiabálta Mila.

- Nincs messze az otthona, haza talál úgy is – mondom.

- Igaz, de akkor sem volt szép tőletek! – sértődött meg Mila.

Riley

- Haló? Mila? Mila? Baszki! Most mit csináljak?

Nyilván meg kell szakadnia a vonalnak. Meg keresem a többiek szobáját, sehol senki. Tehát itt hagytak. Baromi jó vicc!

Megfogtam a cuccaim, s elindultam kifelé.  Előkotortam a telefonom, hogy beüssem a címet, hogy haza találjak. Ezért még megfizet Nick! Nem ússza meg!  Írnám be a címet, ám rá kell jönnöm nem jegyeztem meg a címünket.

– Na jó, csak nyugalom, biztosan haza találok – mondogatom magamnak.

Magam sem tudom mióta sétálok valamerre. Eszembe jut, fel is hívhatnám a bátyám, nem értem, hogy nem jutott eszembe előbb, mekkora hülye vagyok!

- Bátyus?

- Hugi? Történt valami?

- Nem, nem, csak értem tudnál jönni?

- De mi történt? Hol va...

- Haló? Ray? Ra...  - pillantottam rá a telefonomra.

Ez nem lehet igaz! Ne! NE! NE! NE! Lemerült.

- Bassza meg! – ordibálom a világnak

Teljesen eltévedtem, csak fák vesznek körül, nem látom a város fényét. Telefonom vakujával már nem tudok világítani. Alig látok. Halványan beragyogja a hold fénye az erdőt, viszont ezzel nem megyek sokra. Mindig is féltem sötétben az erdőben lenni. Mi van, ha megtámad valami?

Ahol Megismertelek [Elkezdett]Where stories live. Discover now