| *MINE* Minsung; H.J; L.M |

*18. Chapter*

Minho pov;

Chan felállt az asztaltól és lassan oda sétált hozzám. Én is tettem a fiú fele egy pár lépést mintha csak be akarnám cserkészni vacsorára.

-Szia! Chan vagyok! -A hangja selymesen csengett mintha tényleg először találkoztunk volna.

-Örvendek! Minho. -Nyújtottam a kezemet az idősebb fele aki még is rázta azt.

A fiú vissza ült a a helyére és a vele szemben levő székre mutatott.

-Foglalj helyet.

Én bólintottam de előtte még meghajoltam és bemutatkoztam Yia-nak is. A lány kedvesen üdvözölt majd elem tett egy tányérnyi ételt.

-Köszönöm! -Mondtam a lánynak aki csak biztatóan mosolygott.

Jisungra kaptam a tekintetemet, pont a fiú szemébe sikerült néznem. Jisung kicsit elpirult majd egy mosollyal vissza fordult az étel felé. Chan mosolyogva kérdezgetett miközben én csak a reggelimet akartam megenni.....

-Na és hogy ismerkedhetnek meg? -Chan hangja kedvesen csengett de az arca teljesen mást sugallt amikor rám nézett.

-Huuhaa hát egy suliba járunk és egyszer egymásba botlottunk meghozza szó szerint aztán már minden ment magától kiderült hogy van egy csomó közös érdeklődési korunk és gyorsan jóban lettünk. -Válaszoltam mezes mazosan.

Jisung kicsit elpirult amit csak Yia és én vettünk észre.

-Jisung ki jössz velem egy kicsit? -Kérdezte Yia mire én nyeltem egy nagyot.

Jisung bólintott majd elhagyták a helyiséget. Egyedül maradtam Channel aki ki is használta a pillanatot. Megragadta az egyik kést (nem vajazó kést hanem rendeset) majd rám fogta.

- Lee nem tudom miért vagy itt de hagyd békén ezt a családot vagy kurvára megbánod. -sziszegte Chan miközben at hajolt az asztalon, biztosra ment  hogy halottam-e.

-Én? Én bánom meg? -nevettem fel. -Te fogod kurvára megbánni hogyha bántani mered Jisungot.

Chanie hűvösen rám mosolyogott. A fiú vissza ült a helyére és letette a kést.

Baszki elárultam magam.

-Ohh Szóval jártok. Szóval fontos neked..... Rábasztál. Akkor ot fogom bántani ha nem adod at magadat és a bandát.

A bandám. Igazából csak emberek. Lemondhatok róluk  Jisungért. A pénz ami zavar. Chan megfoszt a legnagyobb bevétel forrásomtol. De Jisungért bármit.

-Oké a bandám kell, ennyi? -kérdeztem fojtott hangon.

Azért nem lesz olyan könnyű lemondani a legrégebbi barátaimról. Fel kell oszlatnom a bandát vagy el kell adnom Channek.

-Dehogy...- a fiú mániákusan elmosolyodott. -Felejtsd el Jisungot.... Tartsd távol magad tőle vagy ot fogom megölni. Azt akarom hogy szenvedj.

-Mi? Nem mondok le Jisungról! Nem. Bármit kérhetsz de ezt nem. Nem. Ha kell még magamat is felkotom de ot hagyd!

Chan fel nevetett majd megrázta a fejet.

-Deal? Hagyd el Jisungot és kérem a bandát, akkor nem bántom.

Chan felém nyújtotta a kezét amit meg is ráztam. A könnyeimet visszafojtva bámultam a fiúra aki most is tönkre tette az életemet ezúttal másodjára vagy harmadjára. 

-Deal.

Chan még mindig mosolyogott. És az életem szépen lassan darabokra hullott.

Jisung pov;