Blind and Frozen I-III. Befejezett

III./ 19. Szerelem (Part 1)

VESPERA

Kínkeservesen, de leérettségiztem. Fogalmam sincs, mikor jutottam el idáig. Annyira beletemetkeztem a folyamatos bánatba, ami azóta a bizonyos szerda délután óta kísértett, hogy arra ocsúdtam, elvégeztem a középiskolát.

Maddox több mint egy hónapja nem jelentkezett, így be kellett érjem Jacksonnal, akiből képtelenségnek bizonyult kiszedni, ki adta neki azt a bizonyos feladatot. Ezerszer kérdeztem meg tőle, sokszor szépen, hátha célravezetőbb lesz, de nem érkezett válasz. Aztán megtettem csúnyán, akkor még mélyebb hallgatásba burkolózott.

A legérdekesebb mégis az, hogy a srác kizárólag a suliban követett. Amint véget ért a tanítás, Jackson lelécelt. Egyszer ugyan lebukott, mikor kinéztem az ablakon, ő meg pont elsétált a ház előtt, ám nem foglalkoztam vele. Egy idő után úgy döntöttem, tegyen, amit szeretne. Május végén már egyébként sem kellett bejárni a suliba, így mondhatni ő is lemorzsolódott.

Nehezen viseltem Maddox hiányát. Kétnaponta üzenetekkel bombáztam, és beszámoltam neki a napjaimról, hátha elolvassa. Persze nem írt vissza, de nem baj. Elfogadtam, hogy időre van szüksége, ahogy azt is, hogy én vágtam el a kettőnk közt lévő szoros kapcsolatot, így derekasan – ez hazugság, mert napi szinten bőgtem, mint egy kisbaba – viseltem a helyzetet, és vártam a felbukkanását. Megígérte, hogy jönni fog. Bíztam benne.

Azt hittem, az volt életem legstresszesebb időszaka, amikor kiderült, istennő vagyok. Lehet, viszont szorosan vetekszik ezzel a szörnyű két hónappal, ami a hátam mögött van.

Igyekeztem a tanulásra koncentrálni. Keményen megszenvedtem vele, ugyanis úgy döntöttem, nem fogok csalni. Elég sok szabadidőm maradt Maddox eltűnésével, így kihasználtam, és olyan hasznos dolgokra fordítottam, mint a történelem és az irodalom. Persze sokszor megzavartak ebben, hiszen az istenek sorban látogattak meg, és különböző tárgyakkal halmoztak el. Aphrodité ideállított egy kisestélyivel, Athéné egy indokolatlanul nagy karddal, Héphaisztosz – akitől először úgy beszartam, hogy majdnem lefordultam a székről –, egy fejdísszel érkezett. Tanácstalanul álltam az egész előtt, azóta sem jöttem rá, miért halmoznak el ajándékokkal.

Apollón, Démétér, Hesztia és Zeusz tartózkodóbbak voltak. Fedexszel küldtek ajándékokat, ami kellő aggodalomra adott okot. Zeusz úgy vélte, hasznát fogom venni egy marék babcsírának, míg Hesztia némi megperzselődött fát küldött egy dobozba csomagolva. Ha jól emlékszem, a múlt héten Apollón idegesített fel a legjobban, mert igazán idetolhatta volna a képét, hátha kikérdezhetem a fiáról, viszont nem így történt. Helyette csengetett a futár, és a kezembe nyomott egy adag könyvet, ami a harmonikus családi kapcsolatokról szólt. Nem tudtam hova tenni, ahogy Démétér cserepes virágát sem. Valamiféle alulfejlesztett virághatározó alkalmazással ötlöttem ki, hogy egy narancsvirágot küldött.

Egyik tiszteletét tevő istenség sem árult el többet azon kívül, hogy ez a szokás, én viszont majd' megbolondultam a válaszokért, így tegnap este elhatároztam, meglátogatom Perszephoné-t, amint letudtam a mai diplomaosztó ünnepséget. Talán ő válaszokkal szolgálhat, ha már senki más nem hajlandó megmondani, mi folyik itt.

Mély fájdalommal a szívemben sétáltam fel a színpadra, hogy átvegyem a bizonyítványom, és soha többé ne tegyem be a lábam ebbe a borzalmas intézménybe. Azt kívántam, bárcsak itt lenne velem Maddox, és mosolyogva, büszkén tapsolna az anyám mellett. Azt hiszem, a keresésére indulok, amennyiben ma sem bukkan fel.

Tegnap délután még egy levelet is írtam neki, amit Hermésszel szállíttattam le. Gondolom, nem különösebben érdekelte, de én megpróbáltam. Leírtam, mennyire hiányzik, nem fukarkodtam a szavakkal, mindent őszintén papírra vetettem. Bocsánatot kértem tőle, a kelleténél többször is, és megkértem, ha fontos vagyok még neki egy cseppet is, hadd tegyem jóvá, amit elkövettem magunk ellen.