A bábmester meséje /Tom Kaulitz/ Befejezett!!

18.

Vázolom az egész napot:

Reggel:
Mind a ketten felkeltüni, aztán volt egy jó kis reggeli, utánna Tom egy jót káromkodott majd szakadtunk a röhögéstől mert neki ment a falnak, aztán én is egy jót káromkodzam mert be basztam a lábak az asztal lábába.

Délelőtt:
Szaladtunk, mint az oroszok, mert két kurva medve elkezdett minket kergetni, csak mert el akartunk menni egy kicsit gyakolorni.
--
Pár órával később újra kimentünk, aztán meg néhány madár és mókus a semmi miatt elkezdett minket csipkedni meg dolbálni ízével, minden féle makkal és dióval. És hogy az a gyökér mókus mégis honnan a faszombol szerzett makkot és diót, de a jó büdös kurva anyját annak is.

Délben:
Nos, délben majdnem miattam oda égett az ebédünk, mert nyugisan elbeszélgettünk Tommal. Ezután össze vesztem vele, hogy ez most miattam volt, de miatta, de miattam volt, de mégis miatta, aztán megegyeztünk, hogy mind a kettőnk miatt.
Aztán persze ettünk egy jót, mert már mind a ketten éhen haltunk, és már elegünk is volt.

Délután:
Délután pihentünk egyet, közben volt egy mosogatás, szennyes indítás, meg minden féle házi munka, aztán úgy voltunk vele, hogy megyünk feküdni. Mentünk is, aztán majd nem el is sikerült aludnunk, csak a hülye haverjaim kurva jól tudnak időzíteni, ezért Lisa elkezdett engem hivogatni. Húszból legalább tizenötször nyomtam ki, és a maradék ötöt hangpostára indítottam. Aztán azután el is sikerült aludnunk végre Tommal.

Este felé:
Ez volt a kedvencem, a mai balfasz napunkból.
Tommal nyugodtan tudtunk edzeni egy kicsit, meg végre vinni egy két tervet, mert a harmadiknak a másik felét már nem bírtam. Annyiszor estem-keltem a talajon, köveken, hogy Tom már lassan a kövekkel kezdett el kiabálni. Mondtam, hogy menyjünk inkább vissza a bunkerbe aztán pihenünk inkább.
Ölbe vissza is vitt, majd gyengéden lefektetett az ágyra. Szívmelengető volt ez az egész, főleg úgy, hogy nem is mondtam semmit. Magától hozott így vissza, és még e mellett a sebeimet is bekötötte, szóval mind a ketten tiszta sebek voltunk.

Este:
Mikor már teljesen sötét volt az este, Tom magamra hagyott a bunkerben, azzal az indokkal, hogy egy kicsit körbe néz az öreg háza körül.
Kicsit sokáig volt távol, de amint hazaért ugyan úgy nézett ki, mint mi előtt elment volna. Semmi seb, a reggeliek mellé, a ruhája sem szakadt el, és semmi baja nem volt.
Mosolyogva öleltem meg, és bizonyosodtam meg róla, hogy ő az a Tom akivel már három napot eltöltöttem itt az erdőben.

A napot úgy zártuk, mint ahogyan eddig tettük. Ettünk, közben egy kicsit beszélgettünk, majd elmentünk fürdeni aztán mind a ketten tüntünk is tisztán az ágyban.

Először mind a ketten háttal voltunk a másiknak, majd én felé fordultam, mert egy kicsit kényelmetlen volt a bal oldalon  az alvás. Közelebb mentem hozzá, és hátulról egy kicsit félve megöleltem.

Mosolyogva fordult felém, majd vissza ölelet és közelebb húzott magához. Halványan elmosolyodtam és hozzá bújtam, hogy újra biztonságban tudjam érezni magam a karjaiban és mellette.