1.

134 6 3
                                    

Van egy régi "mese" amit mindenki ismer az országban. Ezzel ilyesztegetik a kisgyerekeket az idősebbek, vagy éppen a felnőttek. Senki sem tudja, hogy ez a "mese" igaz-e vagy sem...

De mint minden mende- mondának, ennek is van egy jó kis története.:

Volt egyszer egy 66 éveiben járó férfi, aki minden harmadik éjjel január 4-től kezdve, a tőle nem messze lévő temetőbe ment az éjszaka közepén.
Keresett egy sírt, amiben nem rég eltemetett kislány nyugodt egy koporsóban.
Kiásta a sírt, kiemelte a koporsót majd felnyitotta. Kivette belőle a kislányt, és vissza tette a helyére az üres fából készült tárgyat. Vissza temette a sírt majd hazavitte magával a halott lányt.
Otthon, a négy fal között elővette a varró dobozát, egy kést, cérnát, ollót, tűt majd kivett egy orvosi ruhát és egy maszkot. A ruhát felvette ahogyan a maszkot is, majd felemelte a lányt és egy másik helyiségbe vitte, ahol lefektette őt egy asztalra, és neki is állt a dolgának.

Miután azzal megvolt, a lány száját
bevarta, a szeme helyére két nagy fekete gombot vart. A lány szép világos barna haját két oldalt befonta, majd a két csuklójára, és bokájára meg a nyakára egy-egy vastag damil darabott kötött, és elkezdte egy kicsit mozgatni őket az ujjával.
Mosolyogva nézte, ahogyan ismét sikerült a terve, és lett még egy bábjátéka.

Átöltöztette a lányt, egy másik ruhába, majd befújta egy különleges sprével, aztán bevitte a többi bábjátéka közé, a vendég szobába. Letette az ágyára, és visszament az orvosi szobába hogy feltakarítson maga után, és mindent el tegyen a helyére.

Miután ezzel is megvolt, a vendég szobába ment, és ott egy kicsit át rendezte az egész babatárat, ami ott volt a szobában.
Kislányok, és kisfiúk teljesen olyanok voltak, mint az igazi bábjátékok. Az ember nem is mondhatta volna rájuk hogy ezek régen régebben élő igazi gyerekek voltak, akik az udvaron és az oviban együtt játszottak.

Szőkétől kezdve volt ott barna, fekete, vörös és szürke. Szürke...az volt a legritkább hajszín, amit valaha láttál Berlin utcáin, miközben sétáltál.
Szemük helyén, mindegyiknek más-más színű gomb, hogy tényleg bábjátéknak nézzen ki.

A férfi miután megvolt a fél szoba át rendezésével, a szoba közepére állt, és körbe fordult. Egy nagy mosoly lett az arcán, majd teljesen úgy érezte ennél boldogabb, és jobb munkája nem lehetne. Minden nap, amikor délután négyet üt az óra torony, kimegy a piac térre, és ott szórakoztatja a bábjaival a kicsiket, miközben mennek haza az óviból. A gyerekek mosolyogva, és nevetve mentek oda hozzá, nézték végig a műsort, majd mentek haza miután annak is vége lett. Naponta kapott 20 dollárt és még 10 dollárt, hogy a korházakban is adott előadást a kicsiknek, akik ugyan úgy mosolyogva nézték a műsort.

~~~~~~~
Halihó!! Tudom nagyon eltüntem de nyomós okai vannak neharagudjatok! De itt vagyok új sorival és hát remélem tetszeni fog

A bábmester meséje /Tom Kaulitz/ Befejezett!!Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora